Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Antal Géza dr.-tól: Jézus élete és a Napoleon-legenda
Jézus élete éjS a Napoleon legenda. 291 jának ad absurdum vitele újra feleleveníttetett, épen a Bremer Beiträge hasábjain. Felelevenítésével szerencsétlenségre egy irodalmi botrányt fűztek össze. A Bremer Beiträge cikkezője ugyanis munkájában, melyet alább egész terjedelmében közlünk, nem emlékezik meg arról, hogy e gondolat már 70 évvel ezelőtt önállóan feldolgoztatott s hogy néhány lap kivételével a munka nem egyéb, mint reprodukálása a 70 év előtt megjelent vitairatnak, de a miről ő megfeledkezett, azt konstatálták csakhamar mások, kisütve, hogy a monda nem más mint plágium. Kalthoff barátainak és pártfeleinek nagyon kapóra jött a plágium köztudomásúvá levése s nem is késtek ezt a maguk érdekében kihasználni. Azokra nézve azonban, kik a szerzőség kérdésétől távol állanak s a munkát csak annak tartalma szempontjából tekintik, ez a bántó mellékkörülmény semmit sem von le a munka becséből s épen ezért nem haboztunk a magyar theologiai olvasóközönséggel megismertetni ezt a szatirikus iratot, annyival is inkább, mert Kalthoffról s az ő Krisztus problémájáról magyar napilapjaink is megemlékeztek, sőt egyik másik egész terjedelmes ismertetést hozott. A tanulságot, mely az elmés tárgyalásban rejlik, külön levonni, úgy hisszük, felesleges, megjő az magától s épen ezért engedjük át a szót a Napoleon probléma szerzőjének, illetve átdolgozójának. A Napoleon probléma. Vizsgálódás a legújabb problémkritikai módszer szerint. I. fejezet. A Napoleon legenda átnézete. Az újabbkori történelem kézikönyveiben még mindig találkozunk az ismert meseszerű történetekkel Napoleon csodás tetteiről s élményeiről, jóllehet hihetetlenségük s mithologiai jellegük nyilvánvaló minden, a problómkritikában tapasztalt történettudósra nézve. A világtörténelem egyetlen része, egyetlen nagy ember élete sincs telve annyi valószínűtlen, megfoghatatlan s nyilvánvalón bizonyos célokra kitalált eseményekkel, mint az, amit erről az emberről beszélnek. Igazán itt az ideje, hogy a tévedéseknek ezen tömegével leszámoljunk. Megpróbáljuls a józan, komoly kritika segélyével kikutatni az igazságot s látni fogjuk, hogy mily könnyen lehet ezt kikutatni. És itt jegyezzük meg előre is, hogy egyáltalán nem akarjuk tagadni azt, hogy a XIX. század kezdetén Franciaországban egy vagy több Bonaparte Napoleon nevü korsikai ember ólt, kik bizonyos körökben többé kevésbbé fontos szerepet is játszhattak. Ennek azonban 19*