Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Erdős József dr.-tól: Az újszövetségi kánon és az őskeresztyén irodalom
Az újszövetségi kánon és az 05ΐίεΓείεΙ)τέη irodalom. 27 xandriai püspök közbejöttével katecbetai állást nyert és gyorsan tudós hírnévhez jutott. Casareában tett látogatásakor (228) barátai, úgymint a jeruzsálemi ós cäsareai püspökök presbyterré avatták, a mi miatt az illetékességi tekintélyére féltékeny Demetrios őt hivatalától megfosztotta ós gondolkozásmódjáért az egyházból zsinatilag kirekesztette (232). Más egyéb ürügyön kívül azzal is vádolták, hogy ifjú korában, a kísértésektől való mentesség végett Mt. 19 i s-re hivatkozva, ευνούχισαν εαυτούς óta τήν βασιλεϊαν το,ν ουρανών, magát férfi a tlanította (Euseb. h. e. VI. 8). Ezután Casareába költözött át, a hol elismert presbyteri minőségében tudományos előadásokat tartott. Meghívás folytán két ízben vett részt az eretnekek ellen tartott arábiai zsinatokon, a hol is 244-ben a Krisztusról tévesen vélekedő Beryllus bostrai püspököt, 248-ban pedig a thnetopsychitákat sikerült neki alaposan megcáfolni és meggyőzni. Tudós vitái voltak még Antiochiában, hova őt a későbbi császár Alexander Severus anyja, Julia Mammaea hivta meg (Euseb. h. e. VI. 21), továbbá Athenbon is. Sok hányattatás és bántalmaztatás után Tyrusban halt meg 254-ben. Művei közül nevezetesek a) a kánoni könyvekhez írott ós az utána élt görög exegeták által mintául tekintett kommentárai, melyekben a szó szerint való (σωματιχώς) ós értelemszerű (πνευματιν.ώς) fejtegetési módszer alkalmazása által a képileges és képzelt értelmezésnek tágas tért engedett. Ε nemű művei nagyobbára csakis Rufinus és Hieronymus latin fordításaiban maradtak fön. β) A keresztyénség alapelveiről περί άρχων libb. IV. szóló és a pogány ókorral is vonatkozásban levő munkája görögül csak töredékekben, de Rufinus latin fordításában (de principiis) teljesen megvan. γ) A pogány Kelsos bölcsész αληθής λόγος-ú,nak megcáfolása végett 248-ban szerkesztett nyolc könyvét προς τον έπιγεγραμμένον Κι'λσου άληθη λόγον egész terjedelmében bírjuk. Érdekes philologiai munkája ő) a Iíexapla, a melyben hat egymás mellé állított oszlopba írva kritikailag egybevetotte az ószövetség Septuagintabeli fordítását két eredeti héber szöveggel, meg az Aquila, Symmachus ós Theodotion fordításaival, még pedig nyomról nyomra részint kritikai jelzéssel, obelosokkal ós asteriskosokkal kisérve, részint ki is javítva az általa észlelt hibákat. Ezzel a bibliai szövegkritika terén értékes úttörő munkájával előmozdította a Septuaginta szövegének helyesbítését és végleges megállapítását. Hexaplás recensiója syr fordítását a milanói Ambrosiana illető codexe nyomán fénynyomatulag sokszorosítva közzétette Cei'iani, Milano 1872. Kiveszett az alexandriai Kelemen στρωματεΊς-éhez hasonló tartalmú ós célzatú 10 könyvből álló στρώμαra-ja, viszont