Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána

252 Dr. Kováts J. István. Rhys Davids. Eleinte még ő is csak tapogatódzva indul útnak. „Buddhism ..." c. kézikönyvének 1877-iki első kiadásában — mint később önmaga is mondja

1) — δ is úgy látta, hogy Buddha a halál utáni létről voltaképpen mit sem tanított, hanem csupán az élet bajaitól, nyomorúságától való megváltást hirdette s azt, hogy az gondolkozásunk megváltoztatása által már e földön elérhető. De elismeri, hogy „a legkevésbbé sem gondolt arra hogy a páli iratokban való további kutatások több olyan helyet lődözhetnének föl, melyekből az európai kutatók félreértései világosan és hitelesen kitűnnének". Látjuk tehát, hogy Rhys Davids-ben is inkább csak sejtelemszerűleg ólt eleinte ez a fölfogás, a nélkül, hogy megdönthetetlen érvekkel, így hiteles szövegek alapján igazolni tudta volna. A későbbi szövegkutatások terén azonban igen sokat köszönhetünk néki is. Feleségével együtt egész életét a buddhismus kutatásainak szentelte. A nirvána fogalmának az eredeti buddhista iratok alapján való tisztázása kivüle Frankfurter, Trenckner, de legfőbbképpen Max Müller és Childers nevéhez fűződik. A páli nyelven írt Pitakák egyes részeinek lefordítása mind több ós több adatot szolgáltatott a nirvána értelmének helyes megállapításához. Frankfurter volt az első, ki a Suttá Pitaka harmadik csoportját képező Sanyutta Nikáyá-\)6\ vett három fontos idézettel ezeknek a nirvána igazi jelentésére világot vető helyeknek a közlését megkezdte. Az idézetek közül kettőben Sáriputta, a harmadikban pedig Gotama maga felel erre a közvetlen kérdésre: mi a nirvána? „A nirvána a szenvedélynek, a gyűlölködésnek és a csalódásoknak szótrombolása".

2) Viszont Trenckner volt az első, ki Miiinda király kérdéseinek s az azokra adott — és fejtegetéseink elején már idézett — visszautasító válaszok közzétételével kapcsolatban rámutatott arra, hogy Buddha kitért tanítványainak ama határozott kérdése elöl: van-e a halálon túl élet, vagy nincs?

3) Bár Rhys Davids maga is tart némi igényt a nirvána *) L. a Hibbert alapból rendezett vallástörténeti és összehasonlító vallástani előadások (ú. n. „Hibbert Lectures") 1881. évi sorozatában tartott fölolvasásai függelékében: „Lectures on the Origin and Growth of Religion as illustrated by somé points in the history of Indián Buddhism" 253 1. Appendix X. 2) Journal of the Royal Asiatic Society 1880. évf.; id. Rhys Davids: Hibbert Lectures ... 253 1. 3) L. Miiinda 424 1. Oldenberg — saját állítása szerint — tőle függetlenül jutott ugyanerre a fölfogásra. (L. i. m. 384 1.) Erről 1. még R. Garbe: „Beiträge zur indischen Kulturgeschichte" c. művében 95— 11.: Der Milindapanha, ein kulturhistorischer Roman aus Altindien.