Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána

250 Dr. Kováts J. István. merülést) és a buddhizmus nirvánáját „a mi örök életünk equivalensének" mondja.

1) Sőt teljesen azonosítja a nirvánát a keresztyén hit mennyországával: „Legmélyebb alapjában s eltekintve kölcsönösen a mithologiáktól, Buddha sansarája és nirvánája azonos Augusztinusz két „civitas"-ával, amelyekre a világ oszlik: a civitas terrená-xal és a civitas coelestis-sze1, amint ő azokat a „De civitate Dei" cimű könyvében elénk állítja".

2) Tehát Schopenhauer szerint a nirvána nem egyéb, mint a mi mennyei birodalmunk! Bár kissé tartózkodóbban, de hasonlóképpen örök boldogságot biztosító helynek tekinti Bunsen is a nirvánát. Nézetének igazolására idézi Buddhának — halála előtt néhány nappal — tanítványaihoz intézett szavait, melyek így végződnek: „Vajha sok ezren elhagynák házaikat, szentül élnének s miután elmélkedésekbe merülve éltek és az élvezetekről lemondtak, mint Bráhma világainak részesei újraszületnének, betöltve azokat nagyszámú seregeikkel".

3) Bunsennek ezt az érvét, a vallásbölcsészet első hivatásos magyai* müvelője: Kovács Ödön is magáévá tette: „A nirvána, melybe Buddha még életében eljutott, nem lehet a puszta semmi — mondja — hanem egy, a megvilágosultság és szentség elérése után következő pozitív, szellemileg boldog lét hazája. És ez így él követői tudatában is, akik Buddhát. . . élőnek, még pedig isteni tökélyekkel ós hatalommal élőnek hiszik, gyakori megjelenéseiről szólnak, őt segítségül hívják, hozzá mint istenhez imádkoznak".

4) Kovács Ödön is kiemeli, hogy a nirvána már e földön elérhető. De ebből nem jut el ő sem ahhoz a kézenfekvő gondolathoz, hogy ami már e földön elérhető, az nem jelenthet valaminő túlvilági helyet, hanem csak valamilyen állapotot. Mint föntebbi soraiból látjuk, a buddhizmus későbbi fejlődése zavarja meg, mely Buddhát istenné avatta s mint ilyennek, örök életet biztosított. Érzi, hogy a nirvána szó jelentése: a kialvás ellene látszik mondani nézetének. Hogy ezt az ellenmondást eltüntesse, a nirvána szóval szinonim és megszabadulást jelentő moksha szó segítségével azt magyarázza, hogy az „oltatik ki", a mitől „megszabadulunk", vagyis kioltatik mindaz, ami az érzéki lét nyomoraihoz köt bennünket, de még mindig megmarad a semmi idegen elem 1) L. Über Religion 354 1.: „Az önmagában helyes Augusztinusz féle fölfogás a bűnösök végtelen nagy számáról s az örök életet megérdemlők elenyészően kis számáról a brahmanizmusban és buddhizmusban is föltalálható; itt azonban a lélekvándorlás tana folytán torlódást nem idéz elő, miután az elsőnél a végső megváltás, az utóbbinál pedig a nirvána (mindkettő α mi örök életünk equivalense) csak igen keveseknek jut osztályrészül." 2) Über Religion 355 1. ") Gott in der Geschichte II. k. 166-167 11. *) Vallásbölcsészet . . . I. k. 123 1.