Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána
A Nirvána. 247 úgy látszik, teljesen idegen a keleti gondolkozás előtt." 1) Ilyen fajta meggyőződésnek ad kifejezést Hhys Davids is a Sutták hét fontosabbikáról beszélve: „azok, szerencsétlenségünkre nem tekinthetők teljesen hiteleseknek ; még ha az összes Suttákat közzétesszük is, akkor is még mindig nehéz lesz megkísérelni Gotama eredeti tana és annak későbbi toldalékai és változtatásai közt egész pontosan különbséget tenni". 2) Még nagyobb és századokra terjedő bizonytalanság uralkodik a tudós világban a Buddha születéséről s életéről szóló legenda gyűjtemények 3) keletkezési idejére vonatkozólag. Ezekről azonban nem kívánunk bővebben megemlékezni, mivel ezek nem annyira a buddhizmus tanaival, mint inkább a nagy vallásalapító életének egyes részleteivel foglalkoznak. A kritika a buddhista iratok igen kis részének az eredetét vitte csak vissza a Krisztus előtti időbe 2—300 évvel, vagyis Buddha halála után 100—200 évre. Az is általánosan elfogadott nézet, hogy azoknak írásba foglalása még csak azután egy-két század múlva történt meg. Maga a K. u. V. században élt buddhista történetíró, Mahanama is azt állítja, hogy a buddhista iratok Vattagamini uralkodása alatt, K. e. 86—87-ig foglaltattak először írásba: „a mélységesen bölcs papok addig szóbelileg tartották fönn a páli nyelven írt Pitakatrayat ós annak Attha-kathá-jat (magyarázatát). Ebben az időben a papok előre látva a nép tönkremenetelét az igazi tan elferdítése miatt . . . ., a végből, hogy a vallás hosszú időkre megmaradjon, könyvekbe foglalták azt". 4) Ha nem is tekinthető ennek a buddhista történetírónak a szava teljesen hitelesnek és döntőnek, Max Müller — más tudósokkal együtt — mégis hajlandó azt elfogadni. 5) Ilyen körülmények közt be kell látnunk, hogy igen nehéz azokból a századokkal Buddha után keletkezett iratokból a buddhizmus alapítójának eredeti tanait kihámozni. A kútfők kései eredetével függ össze a harmadik akadály is. A nirvána fogalma ugyanis — a többi tanokkal ') Max Müller: Chips írom a German Workshop I. k. 95. 1. 2) Sacred Books of the East XI. kötetének előszavában XX. 1. ®) A páli nyelven írt Játaka ceyloni commentdrja (Első felét Rhys Davids fordította le „Buddhist Birth Stories" c. művében); az északi buddhisták körében keletkezett s szanszkrit nyelven írt Laiita Vistara (Fouceaux fordította le franciára) és a Saddharma Pundaríka — „az igaz törvény lótusza" (Burnouf fordította le: „Lotus de la bonne Loi"); a kínai legenda (Beal tanár fordította le „Romantic Legend of Sákya Buddha" címen); a birmai legenda (Bigandet püspök fordította le: „The Life or Legend of Gaudama, the Buddha of the Burmese" címmel.) 4) L. G. Turnour: The Mahavansa, with the translation subjoined 207 1. id. Kellogg: The Light of Asia and the Light of the World 45 1. l) Sacred Books of the East X. k. I. rész XIII-XIV. 11.
