Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Erdős József dr.-tól: Az újszövetségi kánon és az őskeresztyén irodalom
Az újszövetségi kánon és az 05ΐίεΓείεΙ)τέη irodalom. 25 hitre térítését célzó munka, továbbá β) Παιδαγωγός három könyvben, mely a keresztyén morál főelveit tartalmazza és végül γ) a hét könyvből álló Ζιρωματε 7g, vagy teljesebb címen •κατά την άληϋ-η φιλοαοφίαν γνωστικών υπομνημάτων υιρωματε'ις (Strom. I. 29. cf. Photii cod. 111), a mely érdekes és tanulságos feljegyzéseket közül egyebek közt a régiek találmányairól (I. 16), Homeros életkoráról (1. 21), az orphikusok munkáiról (I. 21) és arról, hogy a görög bölcsészek s költők egymástól (VI. 2), viszont a zsidók ós keresztyének kútfőiből micsoda ismereteket merítettek (V. 14). Ε művel ugyanazon időtájban jelent meg Athenaios Jειπvnσoφιστai 15 könyvből álló vegyes tartalmú munkája, a mely, miként a tarka és egyveleges közleményeiről szőnyegeknek nevezett -τρωματείς az összes ismeretek körébe vágó dolgokról szól. Kelemen a görög és alexandriai műveltségben alaposan jártas tudós, de egyfelől elvi következetlensége miatt a bölcsészeket, másfelől az egyházi tan korlátain túl menő felfogásával a theologusokat nem tudta kielégíteni ós nézetének megnyerni. Különösen kifogásolták az orthodox dogmatikusok Kelemennek Ύποτυαώσεις című, nyolc könyvből álló munkáját, a melyben sok istentelen ós meseszerű előadást találtak (Photios cod. 109: εις ασεβείς v.ai μυΟώόεις λόγου ς εκφέρεται.) Ebből, a keresztén tan fő tóteleit az ó ós új szövetségi kánon kapcsán előterjesztő műből csak töredékek maradtak fön, melyeket egybegyűjtve kiadott Potter, Oxonii 1715., a közönséges apostoli levelekre vonatkozó megjegyzéseit pedig összeszedte Cassiodcrus (de institut. div. üt. c. 8) „Adumbrationes Clementis Alexandrini in epistolas catholicas" cím alatt, arra való tekintetből, ut exclusis quibusdam offendiculis purificata doctrina eius securior possit hauriri. Irodalom. Sylburg leggyakrabban idézett kiadása megjelent Heidelberg 1592. Klotz Κ., Bibliotheca patrum ecclesiae graec. Lips. 1831—34. 4 voll. Hofstede de Groot Ρ., disp. de demente Alex. Groningae 1826. Daehne A F., De γνώηα Clementis Alex. Lips. 1831. Scheck Ad., De fontibus Clementis Alexandrini. Progr. Augsburg 1889. Bármily nagy méltánylással szól is alex. Kelemen az ó görög irodalom léleknemesítő és értelem fejlesztő hatásáról (Strom. I. 16), mindamellett azt vallja, hogy csakis a keresztyénségben található föl a teljes igazság, a valódi bölcseség. Ε meggyőződésének őszinteségét igazolja az újszövetségi kánon hitele és tekintélye védelmére vonatkozó számos nyilatkozata; így p. o. az újszövetségi iratoknak az ószövetségi kijelentéssel való azonos ihletettségét és azoknak az igazság kánonáúl való elismertetése indokát egészen bibliai szellemben azzal igazolja, hogy a törvénynek és prófétáknak az apostolokkal ós az evangéliommal való összhangja való-