Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Könyvismertetés

240 Könyvismertetés. 240 stb. theologusok munkáit idézi. Alapul Márkot, textusul mintegy Werner: „Der religiöse Wahnsinn" c. iratát veszi, melynek egyes tételeit sorban alkalmazza Jézusra s környezetére. Baumann vezető gondolatai ilyesfélék: Jézust nem tartja szükségképen vallásos őrültnek, megelégszik „mai tudományos psychologiai ismeretei" alapján azzal a felvétellel, hogy kezdettől fogva egész életén keresztül „Nervenüberreizung "-ban szenvedett. Jézus működésének koronája az ördögűzés volt, amint Pál szerint is a keresztyénség nem egyéb, mind a daemonokkal való küzdelem, ugyanígy fogta fel azt az ős keresztyénség is. (?) Jézus messiási öntudatát autosuggestióból, Ker. János suggestiv prédikációjából s az Ó-Testamentum hamis felfogásából merítette. Természetes, hogy Jézus suggestióval gyógyított, az összes meggyógyult betegek hysterikusak voltak, Jairus leánya tetszhalott, az öt kenyér és két hal csak biztatás volt, hogy a közellevő falvak lakói ellássák az éhező sokaságot, a tengeren járás visio stb. az ismert recept szerint. Jézus Jerusalemben demonstrative földi messiásnak proclamálja magát, mert a nép ugy fogadta s ϋ nem tiltakozik e felfogás ellen. Különben halálát az 0-Testamentumból olvasta ki magának — bár alaptalanul — s azt hitte, hogy országa halála után nemsokára be fog következni; az ő mennyországa pedig lényegileg nem más, mint daemonűzés, beteggyógyítás és másokon való segítés. — Az angyal látása Jézus koporsójában az asszonyok víziója volt, akikbe maga Jézus suggerálta a feltámadás hitét. Szerző idáig jutva — miután tulajdonképeni feladatát nem is fejtegette — levonja a konsequentiát: az evangéliumban való hitet a mai tudomány kizárja. Jézus jövendölései nem teljesedtek be, amit Jézus magára vonatkoztatott az Ó-T.-ból, tarthatatlan, daemonok kiűzése, hysterias betegek gyógyítása manapság is előfordul, a csodákat ama rajongó kor fantáziája szülte. Még tovább megy egy lépéssel: a vallás sem egyéb, mint bizonyos mértékű „Nervenüberreizung" — idegtűlfeszültség. A keresztyénségből semmit se lehet megtartani, kivéve a mások felsegítésének tanát, a mennyországnak lényegileg ezt kell nyújtani. Az eddigi tévelygő nézetekkel szakítani kell, a hit (= az érzelem és fantázia kívánsága) helyébe lépjen a tudás. Ezzel szerző szerencsésen eljutott a nihilbe. Ujat azonban semmit se mondott, mert ugyanezeket elmondották már előtte is sokan, ha nem is oly fitymálva mint ő. Eredeti a műben csak az, aminek a valóságban semmi alapja sincs s amit nem is lehet komolyan venni, hogy Jézus működésének koronája, országa, Pál ap. keresztyénsége, nem volt egyéb mint ördögűzés. Érdekes jelensége e mű annak, hogy hová sodorhat egy különben elismert tudóst is az absolut tagadás, a mások s a maga tudományának imádása. Göttingen. Törteit Lajos. cand. theol.