Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Márton Lajostól: M. Aur. Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Aurelius Augustinus De doctrina christiana c. müve exegetikai munkásságának rövid áttekintésével

Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. J63 keresztyén ember, hogy a jóban mennyire haladt előre és mennyiben fogyatékos. Ez tehát valóságos tanitó biblia, mely egészen a dogmatikusra és moralistára vall. Olyan, mint egy törvénykönyv. Kedvelt népkönyvvé vált. Mint említettük, Hieronymus fordításában adja a szöveget. Bár egyoldalúlag, de azért ugyanaz a gondolat érvényesül benne, amely a mai szemelvényes bibliákban. Augustinus levelei közt szintén sok az exegetikai tárgyú. Megbeszél egy-egy kérdést, eszmecserét folytat egy-egy bibliai hely fölött tudós barátaival, (miként pl. nálunk Kazinczy irodalmi themák fölött) úgyhogy nem ritkán a levél egész értekezéssé dagad. Bármily érdekes lenne is ezek ismertetése, most már be kell érnünk egyetlen egygyel — s ez a 71. levél, melyet Hieronyinushoz intézett az δ bibliafordítása ügyében 403.-ban. Ebben nem helyesli, hogy Hieronymus a zsidóból fordítja az ó testamentumot. Jobb szeretné, ha a Septuaginta szövegét, melyet már az apostolok használtak, állítaná helyre a latin fordításban. Szerinte többet használna ezzel, mint az új fordítással. Mert ha ez elterjed, akkor a latin egyházak a biblia tekintetében különbözni fognak a görögöktől s a görög szövegből rájuk lehet cáfolni. Ha pedig valaki a héberből készült új fordításban valami szokatlan dolgon megütközik és csalás vádjával áll elő, bajos a héber bizonyságra hivatkozni, annyival inkább, mert az esetleg megkérdezett héber tudósok is mást mondhatnak, már pedig itt aztán nehéz bíróra találni. És ha ez a bizonyság a gyanúba vett szöveg mellett szól, hogy fogják azt tűrni, hogy annyi latin és görög auctoritas kárhoztathassák.? Felhozza egy püspöktársa esetét, ki Jónás könyvét Hieronymus fordítása szerint olvastatta gyülekezetében, mely mikor észrevette a megszokott szövegtől való eltérést, felzúdult és csalást emlegetett. Zsidó szakértőket hívtak, de ezek is, tudatlanságból-e vagy rosszakaratból, a görög ós latin fordításnak adtak igazat, mire a püspök kénytelen volt a felolvasott szöveget, mint hibást, kiigazítani. Te is tévedhettél némely dolgokban, mondja őszintén Hieronymusnak. És látod, mit tesz ez azokban az iratokban, melyeket nem lehet a használt nyelvű bizonyságok egybevetésével kiigazítani. Ellenben az új-testamentumnak görögből való interpretálását, vagyis a latin fordításnak a görög szöveggel való egybevetés alapján készült recensióját, melyet Hieronymus már az Ó. T. fordítása előtt elvégzett, örömmel üdvözli és hálásan köszöni Augustinus. Egybevetette a görög szöveggel és hibát alig talált benne. Itt szerinte más a helyzet, mint fentebb, mert ha valaki a régi megszokott hibához makacsul ragaszkodik, a codexek egybevetése által könnyen felvilágositható, vagy megcáfolható. Theol. Szaklap VI. évf. 12