Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Márton Lajostól: M. Aur. Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Aurelius Augustinus De doctrina christiana c. müve exegetikai munkásságának rövid áttekintésével
166 Marton Lajos. 2-ikba odaértendő a valaki azt mondja után: ok nélkül, a 3-ikba pedig: atyjafiának, ok nélkül. Ezért nem hibás Pál, mikor a galatákat, kiket testvéreinek nevez, balgáknak mondja, mert volt rá oka. Nyilvánvaló, hogy ez a kiegészítés nem egyezik ama jézusi mondás szellemével s csak az egyeztetés érdekét szolgálja. Aug. maga azt vallja a 19. caputban, hogy exemplaribus Graecis maior fldes habenda est, s mégsem követi őket. Video meliora proboque, sed deteriora sequor! A 23. 24. vers értelmét igen helyesen fejti ki, hogy t. i. a kibékülés nemcsak akkor teljesítendő, ha a megbántott atyafi közel van, de nem is azt teszi e parancs, hogy tengereken túlra is utána menj, hanem hogy lélekben bókülj ki vele. Mert hiszen a te belső embered az Isten temploma, melynek oltára hited. Itt, bensődben kérj bocsánatot annak jelenlétében, kinek áldozatodat (ima, hymnus, psalmus, prophetia, doctrina stb.) be akarod mutatni. Úgyis, ha szemtőlszembe kérsz is bocsánatot, a belső megbánás a lényeg, nem a színlelt szavak. A Quaestionum Evangeliorum libri duo (400 tájáról) ugyanolyan természetű munka, mint a Quaestiones in Heptateuchum. A prologusban megjegyzi, hogy e kis mű nem akar az evangélium rendszeres magyarázata lenni, hanem csak a Máté és Lukács ev. olvasása közben felötlött homályosabb helyeknek hevenyészett, rövid megfejtése. Mátéhoz 47, Lukácshoz 51 quaestio. (Lásd még a Retract. II. 12-ben adott megjegyzéseit és igazításait.) A bencések kiadásában van még e msnka után név nélkül egy másik, mely egy könyvben 17 quaestiót tartalmaz külön a Máté ev.-hoz, de ennek augustinusi eredete több okból kétes lévén, figyelmen kívül hagyhatjuk. Az elsőből lássuk pl. a 12-iket: Mt. 13, 3 3. Az asszony alatt a bölcseséget érti, a kovász alatt a szeretetet, mivel lievit és éleszt. A három satum liszt alatt pedig vagy azt a három dolgot az emberben: teljes szívből, teljes lélekből és teljes értelemből, vagy azt a háromféle termést: százannyit, hatvanannyit, harmincannyit, vagy az embereknek ama három faját: Nőé, Dániel, Jób. De érdekesebb a II. könyv 33. quaestioja. mely az allegorizálás merész keresztülvitelének non plus ultrája. A tékozló fiú történetéről van szó. (Luk. 15, ,i. s köv.) Az atya az Isten, a nagyobbik fiú az egy isten cultusában megmaradó nép, a zsidó, a bálványok imádásáig elpártoló kisebbik fiú a pogányság. Az örökség a lélek, vagyis az élet, értelem, emlékezet, melyeket a szabad akarat által birtokába vévén, rosszul használja, miután elhagyta a teremtőt. A messze tartományba menetel Isten elfeledése ; az éhség az igazság igéjének hiánya. Az a polgár, kihez beszegődik, az ördög táborához tartozó valamely légi fejedelem ; mezei birtoka pedig hatalmának kiterjedése. A
