Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Márton Lajostól: M. Aur. Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Aurelius Augustinus De doctrina christiana c. müve exegetikai munkásságának rövid áttekintésével

Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. J63 mely talán Gáth városból eredt,) való összetévesztése folytán került e fordításokban egyes zsoltárok feliratába. Helyesen tehát igy hangzik : Dávid zsoltára — az éneklőmesternek, a gittithre. De nem ez a fő most, hanem az az allegorizáló magyarázat, melylyel Aug. kifejti a szövegben tehát nem is levő torcularnak mélyebb és legmélyebb értelmét. A torcularia itt az ekklésiákat jelenti, mondja, épenúgy, mint máskor a szérű (area.) A szerűn a gabonát, a sajtóval a szőlőt választják el héjától. Ugyanezt teszi az ekklésia is az emberekkel: elválasztja őket, ha nem is mindig helyileg, de legalább minőségileg, addig is, mig az ítéletben a végső elválasztás megtörténik. Az ekklesiára való vonatkozás fentartása mellett más értelmét is tudja adni a torcularianak. Szőlőnek nevezhető az Isten igéje is, melynek szüksége van a szó hangjára, melyben, mintegy szőlőhéjban, az értelem, mintegy bor bennfoglaltatik. így jut az a szőlő a fülekbe, mintegy sajtóba, hol elválasztatik hójától. A hang a fülekig hatol, az értelmet pedig a hallgatók memóriája, mintegy kád fogja fel, hogy innen átmenjen a hordókba (nála cellákba), azaz az értelembe és erkölcsökbe. Sőt szokták a torcularia-t martyria-nak is venni. A Krisztusért szenvedetteknek halandó részük, mintegy szőlőhój, földben maradt, lelkük azonban égbe ment. „Psallitur ergo pro torcularibus, pro ecclesiae constitutione". Ε bevezetés után lássuk az 5. és köv. versek magyarázatát, melyeket a ker. irodalom az U. T.-tól fogva a Krisztusra vonatkoztat. Augustinus is. Mi a különbség e kettő között: ember, vagy embernek fia? Ha igy mondaná: ember és ember fia, akkor csak ismétlésnek látszanék. Igy azonban a vagy világosan kifejezi a különbséget. Minden ember fia ugyanis ember, de nem minden ember embernek fia, pl. Ádám nem az. Innen meg lehet állapítani a különbséget. Az ember ezen a helyen a földi ember, az ember fia pedig az égi. Amaz messze el van különítve az Istentől, ez pedig Istennél van jelen. Ezért emlékezik meg amarról, mintegy távollevőről, ezt pedig meglátogatja ós mint jelenlevő, megvilágítja arcával. Az ember fia először magában a homo Dominicusban látogattatott meg, ki szűz Máriától született. Róla épen testének gyengesége miatt, melyet Isten bölcs tetszése folytán hordozott, és a szenvedésben való megaláztatása miatt mondja: „Minuisti eum paulo minus ab Angelis". De hozzáteszi mindjárt a megdicsőülést, melylyel feltámadása után felment a mennybe s minden teremtmény, még az angyalok fölé is helyeztetett, kiknél előbb testi származása és szenvedése miatt kisebbé lőn. Persze, mindezekről a zsoltárban szó sincs, csupán az ember semmiségének érzése nyer kifejezést az Isten nagyit*