Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél

112 Mayer Endre. azaz olyan emberré teszi, akinek az Isten tettei beszámításával érdemek alapján adja az üdvöt. Ennek ellenében, mint láttuk Pál apostol szerint, ilyen megigazulás nincs, mert Isten előtt senki sem bizonyul igaz, erkölcsileg kifogástalan embernek, épen a bűn egyetemes elterjedtsége miatt. Az Isten kegyelemből hit alapján tulajdonítja az egyeseknek az igazságosságot anélkül, hogy valóban igazságosak lennének, mert a hitet egyenértékűnek tekinti az igazságossággal. Erről az ó-szövetség különösen Ábrahám példájában tesz bizonyságot. Ábrahám ami testszerinti ősatyánk, írja az apostol, Isten előtt semmiféle tettekkel nem dicsekedhetett s ennélfogva nem is tetteiből, érdemeket szerezve lett igazságos, hanem azért, mivel hitt az Istenben s ezt a hitet igazságosságnak számította be neki az Ur. Nem is lehet ez másként, mivel Ábrahám esetében az isteni kegyelem működött közre s a hol kegyelem működik, ott ki van zárva az érdemszerűség, valamint ahol érdemszerűség beszámításáról van szó, ott a kötelesség, mint tartozás képezi a beszámítás alapját a kegyelem kizárásával. Isteni kegyelem és emberi cselekedetek és érdemek, mint beszámítási alap egymást kizárják. A kegyelemnek jogában áll az embert igaznak nyilvánítani, akkor is ha istentelen; a tettek beszámítási elve alapján állva az ki van zárva. Ε tótelének igazolására a prófótiából Dávid zsoltárait idézi. Dávid ugyanis boldognak tartja azt, kinek az Isten tettek nélkül tulajdonítja az igazságosságot, akinek vétkei betakartatnak, akinek az Ur bűneit megbocsátja. γ) Ábrahám példája egyetemes érvényű (9—25). Ábrahám példája magában véve nem lenne elég bizonyíték. Az apostol ezt tudva, annak igazolásái'a törekszik, hogy ez a, példa kötelező erejű zsidókra s pogányokra egyaránt. Ábrahám hit által való megigazítása még körülmetéletlenségi állapotában történt, mert a körülmetélést később kapta annak bizonyságául, hogy körülmetóletlenségi állapotában igazult meg hit által és hogy atyja legyen nemcsak azon hit által megigazultaknak, akik a körülmetéletlenségből valók, hanem azon körülmetélteknek is, akik a mellett hogy körülmetéltettek, Ábrahám atyánk körülmetéletlen állapotában tanúsított hitnek nyomaiban járnak (9—12). De nemcsak a megigazulás, hanem az ígéretek sincsenek törvénytől feltételezve. Ábrahámhoz fűződtek a zsidók összes reményei a földnek egykori bírására, boldogságukra s messiási igényeikre. Ezeket az Ígéreteket Ábrahám Isten kegyelméből hit alapján kapta mindennemű törvény kizárásával, hogy ezekben nemcsak a törvény szerinti leszármazói,