Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél

110 Mayer Endre. ki. „Most pedig megjelent az Istennek igazságossága a törvény nélkül, mely megbizonyíttatott a törvénynek és prófétáknak bizonyságával", (3, 21). így vezeti be az apostol az uj üdvrendnek jellemzését. Az uj üdvrend előfeltétele szintén igazságosság, de nem törvényből, hanem törvény nélkül való, nem emberi akarat s érdemek alapján szerzett, hanem Istennek igazságossága, a melynek Isten az ura, tulajdonosa s a melyet ő az embernek kegyelemből ad, minélfogva joggal nevezheti Isten igazságosságának. Nem egészen uj ez az üdvelsajátítási mód, mert már a törvény és a próféták is bizonyságot tesznek róla, miben az ó-szövetség typikus jelentőségét hangsúlyozza. Megjelent pedig az Istennek ezen igazságossága az apostolnak tovább következő kifejtése szerint a Jézus Krisztusban való hit által mindenkinek, aki hiszen benne, mert ebben nincsen különbség az emberek közt. Lényege tehát ezen isteni igazságosságnak a Jézus Krisztusban való hit. Nem elég Istenben, bölcseségóbon, vagy szeretetében való hit, hanem feltétlenül szükséges Jézusban mint messiásban, Krisztusban mint Isten felkentjében való hit. Itt azután semmi különbség nincsen az emberek között, mert a mint egyenlők a bűnösség tekintetében, egyenlőknek kell lenniök a hit alapján az igazságosság elnyerésében is. Miképen megy végbe ez a nagyjelentőségű dolog a bűnös emberi nemben ? Szűkösen, de minden lényeges mozzanatot megemlítve, felel reá az apostol. Ezt az, ajándékképen Isten kegyelméből való igazságosságot a Krisztus Jézusban való megváltás által nyeri az ember (3, 24). Jézus volt tehát az, aki az embert leterítette eddig követett útjáról s kiszabadította abból a bűnösségből, melynek fertőjébe teljesen sülyedt s melylyel elzárta maga elől a szabadulás útját. Jézusig úgy a zsidók, mint a pogányok engesztelő áldozatot mutattak be, ha az Isten s illetőleg isteneik ellen vétettek, hogy azokat kiengeszteljék. Hasonlót tett most maga az Isten, mert engesztelőül adta Jézust, az ő fiát s a mennyiben Jézus a maga vérét a keresztfán az emberiségórt ontotta, tényleg engesztelő eszközzé lett. Hogy azonban mindenkire nézve az legyen, hozzá kell járulnia ehez az ember részéről a hitnek; vagyis a hit által elsajátítania s magáévá kell tennie ezt az engesztelést, át kell szenvednie az Úr Jézussal a kereszthalált s annak fájdalmait s vele együtt feltámadnia s erkölcsileg egygyó lennie, hogy a megváltás érte s javára szolgáló legyen. Ezen engesztelője által ugyanis az Isten meg akarta mutatni a maga igazságosságát, a mely eddig homályos volt, mivel az emberiség Isten türelmessógét, mely az előbb