Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Tüdős István dr.: Keresztelő János

Keresztelő János. 7 az igaz istenfélelem fogalma s jelentősége; benne a szülei szívnek minden öröme és boldogsága az Úr könyörülő tettének hatása alatt; benne az édes apának gyermeke számára minden örömet s boldogságot óhajtó gondolata s érzése, amely által aztán mint­egy kijelöli a íiu előtt az élethivatást, melyet betöltenie, az utat, amelyen járnia kell. Ennyi Lukács előadása szerint a születési történet, melynek csodás mozzanatai közé oda kell sorolnunk még azt is, hogy mi­kor Mária meglátogatta Erzsébetet, ennek méhében a magzat re­pesett s megtelt szentlélekkel ő maga is, úgy hogy fenszóval így szólott Máriához: »áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse!« Sőt hogy a csodálatos elem annál na­gyobb legyen a leírásban, Erzsébet azt is tudja már, hogy Mária is viselős, mert így szól hozzá: »honnét vagyon ez nékem, hogy az én Uramnak anyja én hozzám jöjjön ?« Tudja pedig ezt onnan, mint maga mondja, hogy mikor Mária köszöntésének szavát hal­lotta, repesni kezde örvendezéssel a magzat az ő méhében. Ha már most ezeket a leírásokat, melyekben lehetetlen föl nem ismerni az írónak azt a törekvését, hogy teljes összefüggést akar létesíteni a Keresztelő János és Jézus születése között, miu­tán Keresztelő Jánost már csakugyan úgy ismerte magának az idvezitőnek nyilatkozatai alapján, mint úttörőt a Messiás előtt, megvizsgáljuk, mai felfogás szerint, az eredmény csak annyi lesz: Keresztelő János szülei idős emberek voltak, de őket is mint máso­kat, idősvoltuk dacára megáldotta az Úr gyermekkel, akit aztán Jánosnak neveztek, hogy a gyermeknek nevében is kifejezzék az Istennek ama könyörületességet, melylyel elvette szivöknek kese­rűségét, elvette a zsidófelfogás szerint a házasokat érhetett leg­nagyobb gyalázatot, a gyermektelenséget. Ott van többre szükségünk, ahol már az Úr lelke szól mint­egy a prófétából, kinek szavára a zsidó nép oda gyűl a pusztába, hogy hallja az örvendetes igéket: »közel az istennek országa«, — hogy hallja az utasítást: »térjetek meg!« Ezek után e részben még csak arról kell szólnunk, hogy mikor született Keresztelő János? Vagyis ki kell mutatnunk az időpontot, amelyben e nagyrahivatott egyén meglátta a napvilágot. Lukács előadása szerint, mikor Mária meglátogatta Erzsébetet, ez áldott állapotának hatodik hónapjában volt. Vagyis e tudósítás szerint Keresztelő János Jézust ennyivel előzte volna meg a vi­lágra jövetelben. Ezzel az evangéliomi adattal szemben Gludius véleménye az, hogy Keresztelő János Jézusnál körülbelül 30 évvel idősebb volt 1)· Hogy a Lukács adatát elvessük, mint helytelent, nincs rá semmi okunk. Keresztelő János szereplésében sem kereshetni az ') Cludius „Zeit und Lebensdauer Johannes des Täufers" a Henke Museum II. k. 602 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom