Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Könyvismertetés

75 Könyvismertetés. Lic. Dr. Georg Grützmacher

: Hieronymus. Eine biographische Studie zur alten Kirchengeschichte. Berlin Trowitzsch & Sohn. L Bd. Bis zum Jahre 385., 1901. (298 1.) Ära 6 márka. II. Bd. Von 385—400. 1906. (270 1.) Ära 7 márka. Ezen mű első kötete már az 1901. évben jelent meg, mint a Seeberg és Bonwetsch által kiadott „Studien zur Geschichte der Theologie und der Kirche" 6. kötetének egy része. Most a második kötetet a berlini Trowitzsch & Sohn cég vette kiadásba, mely az 1. kötetet is átvette. A 3. kötet remélhetőleg nem sokára fog napvilágot látni ugyanezen könyvkiadó hivatalában. A mű szerzője a szerzetesség történetének jól ismert búvára, a heidelbergi egyetem tanára. Az ó-kori egyház történetében s így Hieronymusra vonatkozólag is Zöckler Hieronymus - monográfiája (1865,) öta nagy haladás történt. Az ujabb forráskiadások felhasználásának és a részletkutatások összefoglalásának tehát már itt volt az ideje, mikor a szerző műve megírására határozta el magát. És aki a szerző eddigi munkálkodását ismeri és jelen művét elolvasta, igazat fog nekünk adni, hogy erre alkalmasabb ember alig akadt voina. Az első fejezet tárgyalja Hieronymus életének forrásait, annak leveleit s egyéb írásait, azoknak kiadásait és más egyházatyák iratait, melyek róla szólnak és régi életrajzait. A második fejezet megállapítja a hős életének chronologiáját. Ezután következik maga az életrajz, mely szól (a 3. fejezetben) H. ifjúságáról (Stridonban, a római iskolában, Galliában), remeteéletéről (a 4. fejezetben: Antiochia, Chalcis) konstinápolyi (5. fejezet) és római tartózkodásáról (6 fejezet.) A Rómából való menekülés elbeszélésével záródik az első kötet. A második kötet leírja (a 7. fejezetben) H. utazásait, mig Bethlehembe jut. A 8. fejezet azután rajzolja Hieronymus első éveit a bethlehemi kolostorban és alaposan s behatóan foglalkozik hősének nagy irodalmi tevékenységével ezen időben, egyebek közt az ő híres biblia fordításával is. Végül a 9. fejezet szól H. életéről és munkásságáról az Origines-féle vitákig. Jellemzésül álljanak itt a szerző műve 2. kötetének ezen végső összefoglaló szavai: „Ha végül visszapillantunk az első 15 évre 385—400, melyet H. a bethlehemi kolostorban töltött, látjuk, hogy a tudóst élete delelőjén mutatják nekünk. Ezek munkálkodásának legtermékenyebb évei, melyekben mindenek előtt legnagyobb művét, a biblia fordítását, melyet Rómában a négy evangeliom revisiójával megkezdett volt, majdnem teljesen befejezte. Ezen évekbe esik theologiai meggyőződésének jelentékeny változása is; Origenes lelkes követőjéből szigorú traditionalistává lett. Nem rögtön, hanem lassan állott be a változás. János jeruzsálemi püspöknek és salamisi Epiphaniusnak vitájában ... az öreg eretnek bíró pártjára lépett és korábbi barátjával. Rufinnal való vitájában ünnepélyesen elvált a nagy alexan-