Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Lapszemle

Lapszemle. A „ISeue kirchliche Zeitschrift" utolsó évnegyede, (a 10—12. füzet megint több igen érdekes és értékes cikket hoz. Mindjárt az első Kolde, erlangeni tanártól minden evangélikus theologust fog érdekelni, amennyiben az ágostai hitvallás első kiadásának kérdésével foglalkozik. Ugyanis néhány év előtt Tschackert göttingeni egyháztörténész az ágostai hitvallás uj kiadásában megint előállott azon állítással, hogy egyházunk azon alaphitvallása már 1530. tehát még a birodalmi gyűlés évében jelent meg először. Evvel szemben Kolde kimutatja, hogy az editio princeps az 1531. év április vagy május havában jelent meg az Apologiával együtt — és pedig latinul. A német szöveg néhány héttel később jelent meg. Azután foglalkozik még a szerző a birodalmi gyűlésen átadott latin és német példányok sorsával és meggyőzően kimutatja, hogy az Augustana német példánya a mainzi birodalmi irodából Eck kezébe került és elveszett, míg a latin kéziratot a császár magához vette, kitől a brüsseli levéltárba került. Innen II. Fülöp király Alba herceg által valószínűleg elhozatta magának és megsemmisítette. Végül bebizonyítja még Kolde, hogy ez a kézirat nem volt Melanchthonnak saját kézírása. Ugyanezen füzetben ír Sellin, bécsi tanár a palaestinai ásatásoknál feltalált korsók fogóin található pecsétjegyekről. Ezek a különös jegyek a gyárosok neveit és lakóhelyét jelölik és így igazolják, hogy a Krónikák könyveinek írója családfái forrásai gyanánt egyes céhek jegyzékeit használta és nem költötte a maga adatait. Még két ó testamentomi tárgyú cikk van e 3 füzetben. Az egyikben Köberle rostocki tanár „Orientalische Mythologie und biblische Religion" cím alatt Wundt útmutatása mellett alaposan vizsgálat alá veszi a mythos fogalmát és aztán vizsgálja, mennyiben lehet annak nyomaival vagy nagyobbterjedelmű példáival az ó szövetségben találkozni. Eredményei nagyon kiábrándítók. Az ó szövetségi vallás ellentétben áll a mythossal. A teremtés története nem tekinthető babyloni anyag megtisztított átalakításának, hanem közös emlékek fejlettebb előadásának. Sőt Genesis 1. egyenesen a babyloni teremtéstörténettel ellentétben íródott. A mythologia astralmythologiává való fejlődése Izraelben nem talált talajra, mert hiányzott az alap, az astralrendszerű vallás. Evvel ki van zárva az u. n. panbabylonismus uralma az ó testamentomban, amint a mellett Winckler és Jeremias kardoskodnak. A másik ó testamentomi cikk König tollából való és „Weissagung und Erfüllung"-ról szól. Történeti tárgyú cikk Kolde fentemlített cikkén és egy Thomas Neageorgus reformációkori drámaíróról szólón kívül Bach-