Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése IV
40 Raffay Sándor. szegényeket mind ingyen kezeltem, özvegyektől és árváktól mit se fogadtam el, a szükségben lévőket sohase engedtem el üresen. S ime hitetlenségem miatt nyomorékká lettem, mert vakmerő voltam megvizsgálni a te szüzedet. Mialatt ezeket mondotta, feltűnt mellette egy igen ragyogó ifjú, aki így szólt hozzá: — Menj a gyermekhez, imádd őt és vedd a karodra, ő meggyógyít, mert ő a világnak es minden benne hívőnek üdvözítője. Az mindjárt a gyermekhez ment, s imádva őt megérintette a pólya rojtjait, a melybe a gyermek be volt pólyázva és tüstént meggyógyult a keze. És kimenvén kiabálni kezdett és hirdetni a nagy csodát, amelyet látott és amelyet elszenvedett, s hogy mikep gyógyult meg, úgy hogy hirdetését sokan elhitték 1). Arab evangélium. 12. fejezet. Alexander-korszakának, 309. esztendejében") meghagyta Augustus, hogy kitkit a tulajdon városában fel kell irni. Felkerekedett hát József is, és magához véve jegyesét Máriát, elhagyta Jerusálemet 3) és Betlehembe ment, hogy családjával ősi városában felirassék. Mikor a barlanghoz 4) értek, Mária azt mondotta Józsefnek, hogy elérkezett szülésének ideje s már a városig sem képes menni, hanem — úgymond — ebbe a barlangba térünk be. ') Ez a részlet éles ellentétben áll Jakab elbeszélése 20. fejezetével, amely szerint a bábának nem volt szabad a tapasztaltakról senkinek szólnia, míg Mária a gyermekkel Jerusálemben meg nem fordul. Ε tilalom már Heródes bosszújának mintegy az előkészítése. Itt erre még nem gondolt az Ál-Máté szerzője. ') Az Alexander-korszak (unö της Αλεξάνδρου, vagy ír η των Σνοομα· χιίόνων vagy ('η τής βασιλείας 'Ελλήνων, κτλ.) sziriai és kései görög Íróknál használatos időszámítás. A sziriai keresztyének egyházi célra máig is ezt használják. Az arab irók is éltek vele, de tévesen Nagy-Sándor halálára s nem a 311-ben meghalt IV. Sándor megöletésére gondoltak. A számítást azonban helyesen végezték. Az Alexander-korszak kezdő éve 311. Kr. e. Vannak azonban, akik a gazai ütközet évét, 312. veszik kiindulásul. Hogy azonban az előző év a helyes, mutatja az, hogy nemcsak Seleucida-korszaknak, hanem Alexander korszaknak is nevezik. Lásd bővebben Pauly-Wissowa, Real-Encyclopädie der class. Alterthumswissenschaft 18!'4. I. 632—634. Ε számítás szerint Alexander 309. esztendeje Kr. e. 2-nek felel meg, esetleg 3nak, ha a két végső esztendőt külön számítjuk. 3) József ez elbeszélés szerint nem názáreti, hanem jerusálemi lakos. Onnét persze nem igen kellett napokon át mérlföldeket menni, mert Betlehem csak két órajárás volt Jerusálemből. *) A barlang ismeretesnek tűnik fel, s igy a József történetében említett barlanggal azonos.
