Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Schneller István dr.: Az egyéniség és a személyiség az Újtestamentomban
265 Az egyéniség és személyiség az Úitesatmentumban. örök módon, amennyiben nem ma vagy holnap, hanem az Ur Jézus napján ők benne s δ bennük dicsekszik (II. C. 1, l 4.); el akart menni hozzájuk nem azért, hogy δ magát vendégeltesse meg, hanem, hogy ők kegyadományban részesüljenek 15 v.; Macedóniába menet és onnan jövet —kétszer is meg akarta őket látogatni. Az ember külső élete, s erre vonatkozó elhatározása — nincs az ember kezében. Ne ezt nézzék a megbízhatóság kérdésének eldöntésénél; hanem nézzék azt, ami a külső életnek értéket ad, az érzületet, a feltétlen értékűt, amelyot szellemünkben bírunk. Az az evangeliom, amelyet δ Korinthusban hirdet és tanítványai utján is hirdetett — nem igen és nem, hanem csak is egy igaz ! A szeretetnek evangeliomát hirdeti; ezért is nem szomoritással, hanem a vigasztalás szellemével akart hozzájuk elmenni: igy nem mehetett, ezért is nem ment el most. Az evangeliom szempontja alá, az épités szempontja alá kell a külsőkre vonatkozó elhatározásunkat, végzésünket is helyezni s akkor megszűnik a kétszinüség II. C. 1, 1 7 stb. 2, 1> 2. Megszűnik az álnokság, a csellel való megfogás szándéka is. Nem fogásként hirdette ingyen az evangeliomot Krisztusban. A sophisták és rhetorok drága pénzen, hirdették ott tanaikat, s meggazdagodtak e mellett. Ezekkel szemben δ éppen itt nem fogad el semmi segélyt. Keveset jövedelmező éjjeli nappali kézimunkájával szegény gyülekezetek részéről nyert adományok mellett tartja fenn életét itt Korinthusban; éppen azokkal az önző mutatósakkal szemben nem pénzért, hanem ingyen adja azt az evangeliomat, a melyet alázattal tisztán kegyelemből vett δ is Istentől. II. C. 11, 7. Az Istenben fundált személyisége alapján alkalmazkodó egyéniségével járó alázatossága, embereknek való tetszése is egészen más értelmet nyer. Kegyadomány az Isten részéről, mely csak akkor esik gáncs és vád alá, ha önző célból alázatoskodunk s kívánunk tetszeni embereknek. Nem önmagát, nem az embert szolgálja e kegyadományával, hanem ezzel is csakis Istent szolgálja. Am tűnjék fel gyengének az a ki Krisztussal feljebb van minden hatóságnál ós hatalomnál, erőnél és uralomnál és akármily néven nevezendőnel, nemcsak e, hanem a jövendő világon is Eph. 1, 2 1. A ki nem küzd a vér és test ellen, hanem a hatalmak, hatóságok, e sötétség világ urai ellen s még a mennyekben is a rosszaság szellemei ellen Eph. 6, 1 2.; a kinek fegyverei ezért is nem testiek, hanem hatalmasak és pedig Isten előtt, az erődök lerontására, midőn a cselszövényeket felforgatja és minden magaslatot, moly az Isten ismerete ellen fölemelkedik és minden ármányt foglyul Visz, hogy a Krisztusnak engedelmeskedjék II. C. 10, 4. 5. Ám tűnjék fel az emberekkel szemben alázkodónak az, ki az embereket felemeli II. C. 11 7.; tűnjék fel beszédje erőtlennek,
