Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Könyvismertetés

Könyr ismertetés. 253 pisták teszik, hogy t. i. azt tartják a szenteknél helyesnek és igaznak, a mi az ő tévelygésük volt; a kővetkező „midőn ők" t. i. Szent Bernát és más szentek . . . roskadozó falnak támaszkodnak . . . Arra ugyan mit mondana Luther, ha valaki azt adja szájába, hogy „az imádság . . . maga, is tévelygés és bün" lehetne ? 46. I. 28. sor: . . . „ezekben bizonnyal hiszünk és senki másban." ... Az eredeti: denen allein und keinen anderen können wir glauben . . . Magyarul: egyedül ezeknek adhatunk hitelt és senkinek másnak. Krisztusom hiszünk, de nem az apostolokban; ő nekik csak hitelt adunk; elhisszük azt, a mit írásaikban ránk hagytak. 46. I. utolsó sor: „Ezzel azt akarja (a pápa) mondani, hogy Kr." sat. ... Az eredeti: Ezzel azt akarja bizonyítani, hogy Krisztus, a mikor mennybe ment, az ő papságát Szt. Péterre, Sz. Péter pedig a pápára ruházta át. 47. I. 8. sor: „Igy teszi csúffá az Isten Kajafást és Bileámot saját álmadozásuk által, hogy már a bekezdésben, mint a tudatlan Kajafás, elárulják a világnak, hogy a pápa és törvényei által az ördög akart hatalomra jutni a világon." — Az eredeti: Mily hamar teszi csúffá Isten az ő Kajafásait és Bileámjait a saját álmadózásaikkal, hogy ők maguk, a mint csak dolgukhoz fognak, bár épugy mint Kajafás, a nélkül, hogy azt maguk észrevennék, az egész világ előtt nyilvánvalóvá tették, mit akart az ördög a pápa és az ő törvényei által a világon mivelni (vagy elérni). 48. I. 2. sor (alul): „szemtelen száj" — unverschämtes Maul. Szemtelen ember, szemtelen beszéd, szemtelen viselkedés: szólásnak ez mind megjárná. De a szemtelen száj helyett alighanem jobb volna szemérmetlent mondani. 49. I. 19. sor: „Bárha e könyv nem vitatkozás céljából készült" . . . Mintha bizony a szentírásnak egyéb könyvei, vagy akár csak egyetlenegy is vitatkozás céljából készült volna! Tudjuk, mily nézete volt Luthernek az Apokalypsisről. Ő ezt bizonyító erejű tekintélynek elfogadni nem volt hajlandó. Ezt sejteti e szavaival is: Wiewohl dies Buch nicht solcher Art ist, dass es zum Streit dient . . . Magyarul tehát: Habár e könyv nem is olyan természetű, hogy vitatkozásnál (bizonyítékul,) szolgálhatna . . . 49. I. 7. sor (alul): „hogy ti papok vagytok a többi keresztyén ember előtt ... Az eredeti: dass ihr seid oder sollt Priester vor andern Christenmenschen genannt werden . . . Magyarul: hogy ti inkább volnátok papok és érdemesebbek arra, hogy papoknak neveztessetek, mint bármely más keresztyén ember . . . 50. I. 13. sor. Egy kis magyarázó megjegyzés e helyen nem ártott volna, a mely tudatná az olvasóval, hogy midőn Luther itt a „Bál istennek méltó papjáról" szól, Emser Jeromosra céloz, a ki Luthernek „A német nemzet keresztyén nemességéhez"