Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Payr Sándor: A pietismus paedagogikája
A pietismus paedagogikája. 223 iratokat alapítottak. 1682-ben indult meg az Acta Eruditorum, melyben a tudomány legújabb vívmányait tették közzé. A nagy elméket elfogta a felfedezések vágya és szakkörükön kívül eső dolgokkal is kísérleteztek. Igy pl. Leibnitz egy számoló gépet fedezett fel s a hajózást és a zsebórákat is tökéletesíteni akarta. (Schmidt, i. m. I1L 495.) Ez az irányzat, mely a tudományt igy közvetlenül az élet szolgálatába állította, otthonos volt a hallei egyetemen is. Itt működtek: Stahl, a kitűnő vegyész Hoffmann, a jeles orvos. Keresett férfiú volt Richter, az árvaház orvosa is. Francke ezekkel közvetlen érintkezésben, másokkal pedig, mint pl. a jeles Tschirhausen mathematikussal, a gyújtó tükör felfedezőjével levelezésben állott. Igy nem esetleges dolog az, hogy intézetében a reális tárgyakra kiváló gondot fordított, sőt oly tanintézetre is gondolt, mely közvetlen a gyakorlati élet szolgálatában álljon. Vitás Franckenek a nála hat évvel ifjabb, hallei születésű Semler Kristófhoz, az első reáliskola alapitójához való viszonya. Krämer, az ujabb árvaházi igazgatók egyike (1853—1878), Francke jeles életirója, azt állítja, hogy a két egykorú és egy helyen működő paedagogus között szorosabb összeköttetés nem volt. Ez azonban hihetetlen. Semler szintén tanított a hallei egyetemen, egy ideig Francke iskoláiban inspector volt, majd hallei lelkész, aki még Francke életében készítette az árvaház birtokában levő astronomiai modelleket. Semler már 1706. készité el egy reáliskola tervét és „non scholae sed vitae discendum" jelszóval meg is nyitotta Halléban 1739 a tőle elsőben így nevezett reáliskolát. Kétségtelen, hogy reá. mint árvaházi inspectorra (1699-ben) s a mesternél ifjabb férfiura Francke nevelési iránya hatással volt. Bizonyítja ezt Hecker János példája is, ki szintén Francke intézeteiből került ki s mint berlini lelkész előbb ingyenes iskolát, 1746 pedig a második, nagyobb jelentőségre jutott reáliskolát alapította, mely királyi megerősítéssel működött. Igy a reáliskola keletkezése nem esetlegesen esik össze a pietismus korával, hanem annak első alapitói valósággal Francke és a hallei iskoláknak befolyása alatt állottak s a pietismus méltán sorozhatja érdemei közé a reáliskola megalapítását is. Az alakulás külső története után lássuk már most Francke középiskoláinak belső szervezetét is. Kifejezett, feladata volt a paedagogiumnak és a latin iskolának is, hogy az ifjakat 1. igaz kegyességre, 2. a szükséges tudományokra, 3. a szónoklatban való jártasságra és 4. a külső illedelmi szokásokra nevelje, mert ezektől függ az ifjúságnak ideig és örökké tartó boldogsága. Ε feladatokhoz képest válogatta meg Francke a tantárgyakat és az egész nevelési eljárást. Különös figyelmet érdemel Franckenak középiskolai osztályrendszere. Ebben lényegesen eltér Comeniustól, ki a mai rendszernek vetette meg alapját, midőn a tanulókat életkoruk szerint
