Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Tüdős István dr.: Keresztelő János

Keresztelő János. 213 ződik vissza Keresztelő Jánost illetőleg, a kinél nagyobb nem volt a próféták között, — nem volt az asszonyoktól születettek között sem, mert hivatása is nagyszerű volt, s mert hivatását kitűnően is betöltötte, a mire nem lehetett méltóbb s igazibb pecsét, mint az igazmondását szenvedett vértanúi halál, a mely akkor is sokat jelentett, amikor még nem közelitett el a mennyeknek országa s még többet akkor, a mikor a Messiás napja ragyogott, de a lelkek nem vették be fényességét s igy a sötétségben maradás kizárólag csak önbűnök volt, a melyet korra s viszonyokra nem lehetett s ma sem lehet áthárítani. Lássuk azért ezt is, mint a prófétai működésnek befejezését, a mely a halálnak sötét képében az igazság dicsőséges diadalát foglalja magában, áldást hintve a Keresztelő János s átkot a vért ontottak emlékezetére. VIII. Az a Keresztelő János, aki olyan nagy bátorsággal és igazságszeretettei mondá a hozzá ment farizeusoknak és sadduceusoknak: »Mérges kígyóknak nemzetségei . . . Isten a kövekből is támaszthat Ábrahámnak fiakat . . « és a Keresztelő János, aki a tudósítások szerint magával az Idvezitővel szemben is bátorságot vett magának tiltakozni az ellen, hogy ő, aki csak vízzel keresztel, aki nem méltó arra, hogy a Jézus sólyáját megoldja, öt megkeresztelje és az a Keresztelő János, aki nyíltan megmondá: immár a fának gyökerére vettetett a fejsze s minden fa, amely rossz gyümölcsöt terem, kivágattatik s a tűzre vettetik; kétségen kivül hivatott volt arra, hogy a legnagyobb földi hatalmassággal is szembeszálljon, annak is elmondja, a mi a szivén fekszik, a mi a leplezetlen igazság. Szembe is szállt, el is mondta, meg is mondta. Szembeszállt Heródessel, a negyedes fejedelemmel, a ki a tudósítások szerint Herodiassal, az ő attyafiának Filipnek a feleségével élt együtt, a mely életre ezt mondotta Keresztelő János: ezt nem szabad élni! Negyedes fejedelem és egy egyszerű próféta! Két ellentétes hatalom. Amaz földi, anyagi, emez lelki, szellemi! Kinek lehet győzni a harcban, ki húzza a rövidebbet? Lássuk rendszeresen : a fogságba jutást, a lefejeztetést, mint Keresztelő János életének utolsó mozzanatait. A fogságba jutásról a feljegyzések igy szólnak: Mikor Jézus a megkisértetésen átesett s mikor meghallotta, hogy János fogságba jutott:') megtére Galileába (Máté 4,

1

2). Ezt irja Márk is az l,

1

4-ben eként: „a János fogságba jutása után elment Jézus Galileába ..." 2) Lukács a 3,

2

ü-ban ') Az eredeti szöveg ez: »Sri '

Ιωάννης παρίδό&η.< 2j A görög szöveg szerint: „Μετά dt τϋ παοαδο!}ήι·αι tüv Ιωάννη»

..