Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Schneller István dr.: Az egyéniség és a személyiség az Újtestamentomban
18 Schneller István dr. tudomásu volt, hogy Jézus keresztelő Jánost felkereste, köztudomású volt, hogy Jézus ezután kezdte meg csudás isteni kijelentés mellett Istenfiusága tudatában nyilvános működését. János evangelioma ez el nem hallgatható tényeket alapfelfogása szerint módositá. Felkereste Jézus keresztelő Jánost, de nem a népével solidaritásban álló bűnössége tudatában bűnbocsánat elnyerése érdekében; (Mc. 1, t. A keresztelő János hirdeti βάπτισμα μετανοίας είς αφεσιν αμαρτιών · 1, 5: Nála megkeresztelkedének . . . εξομολογονμενοι τάς άμαςτίας αυτών. Ugyanígy Luk. ev. 3,3 κηρύσσων βάπτισμα μετανοίας εις αφεσιν αμαρτιών. — Még Máté evangélioma sem vonja a jánosi keresztelés e jellegét kétségbe Mt. 3, 6 εβαπτίζοντο . . . έξομολογούμενοι τάς αμαρτίας αυτών 3, t t. εγώ ύμίίς βαπτίζω εν νδατι εις μετάνοιαν. Máténál azonban már is látunk aggodalmaskodást az iránt, hogy Jézus ily keresztelésnek vesse magát alá. Keresztelő János ugyanis Máté evang. szerint vonakodik Jézust megkeresztelni s csak akkor teszi meg, miután Jézus őt e keresztelésnek reá vonatkozó formális jelentőségével megnyugtatja. A keresztelésnek Jézusra nézve nincs subjectiv értelme, hanem csakis üdvökonomiai-objectiv értelme: Mt. 3, 1 5 . . . αψες αρτι όντως γαρ πρέπον εστί ημίν πληρώσαι πασάν διν.αιοσ ννην. τότε άφίησιν αυτόν. —) ; hanem a végett történik, hogy keresztelő János tegyen mellette, mint teljesen ártatlan, bűnnélküli mellett vallomást. Ε vallomás szerint Jézus nemcsak, hogy bűnnélküli, hanem ő az, aki nemcsak népének, hanem az egész világnak bűnét mint nem a népnek, hanem Istennek ártatlan báránya megszünteti, a világra nehezedő bűnt elveszi. — ( Ίόε ό αμνός τον &εον δ αιρων την άμαρτίαν τον χόσμον Ján. 1, 2 9). Ő az, ki nemcsak hogy nem bűnös népével való solidaritásánál fogva, hanem aki még csak nem is taglalódik be Jánoshoz jővén a kivülötte létező objectiv értelmű üdvökonomia egészébe (amint ezt Máté evangelioma teszi); hanem aki még ezen üdvökonomiának is priusa, előbb volt mint János volt, sőt a jánosi keresztelés is, mint vizzel való keresztelés csak is a jézusi keresztelésre, a szellemben való keresztelésre való tekintettel bir értelemmel. — Jézus az igazi λόγος, ki mit sem nyer a világtól, a történettől, hanem ad értelmet, tartalmat magának a világnak, a fejlődő, történeti létnek. — ('Οπίσω μου έρχεται άνηρ, og εμπροσ&έν μον γέγονεν, őg πρώτος μον ϊ.ν. ν.άγώ ονγ. fjduv αυτόν, αλλά 'ίνα φανερωδϊ] τω \Ισραήλ, διά τοντο ηλδον εγώ εν τω νδατι βαπτίζων. Jan. 1, 3ο·3ΐ)· S most már természetes, hogy e Ao'yg-szerű Jézus nem szorul arra, hogy Isten ő benne a keresztelés actusa alkalmával kijelentse magát, mint néki sajátos atyját. A fiúság tudata öröktől fogva meg volt ő benne. De igenis szüksége volt a világnak, nevezetesen a világon Jézust előkészítő Jánosnak arra, hogy külső jel utján felismerje Jézusban a λόγος-t. Ez történik meg akkor, midőn Jézus Jánoshoz jő (nincs ott, hogy megkereszteltetés végett, nincs ott, hogy a
