Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Raffay Sándor: Stromp László
180 Raffay Sándor. az egyházát igaz lélekkel. Szerette az elvei miatt, melyek az evangéliom által nyújtott egyéni szabadságot teljes mértékben biztosítják. Szerette a hivatását is. A mit semmi sem mutat jobban, mint hogy mikor 1887-ben az exegetikai tanszék mellé magántanárnak megválasztották, annak egész anyagát ép oly szorgalmas odaadással és alapossággal dolgozta fel, mint később a jobb kilátással biztató s természetének is jobban megfelelő történeti tanszék, majd végül a kenyerét megadó és lelke világát mindenben kielégítő bölcsészeti tanszék anyagát. Három tanszék mellett munkálkodott becsületes eredménynyel egy évtizedig, mialatt ezerkétszáz, mondd: ezerkétszáz korona tiszteletdíj mellett volt kénytelen kolduskodni. De kitartott, mert szerette azt az egyházat, a melyhez lelke még ott a családi körben nőtt hozzá és szerette hivatását, a mely pedig neki még a betevő falatból is csak a puszta, száraz kenyeret tudta megadni. Hogy csakugyan szerette mindkettőt, annak bizonysága az általa kezdeményezett és éveken át híven szolgált „akadémiai istentiszteletek" végzése. Ezekben az ő igazán evangéliomi, szabad szellemét szólaltatta meg, a nélkül, hogy csak egyszer is megbántotta volna bármily érzékeny hallgatója vallásos meggyőződését. Mikor elődjének, barátjának, a reá legnagyobb hatást gyakorló mesterének, Schneller István, jelenleg kolozsvári egyetemi tanárnak ép a mostoha viszonyok türhetetlensége, de meg a munkakör kiszélesedése miatt is elhagyott bölcsészeti tanszékét elfoglalta, anyagi helyzete megjavult, munkássága határozott irányt, biztos teret, munkakedve szárnyakat kapott. Milyen lelkes kitartással, milyen rózsás reményekkel készitgette a memorandumokat a theologiák egyesítésének terve dőltén a pozsonyi theol. akadémia fakultássá fejlesztése érdekében! Mindig azt vallotta, a mi tény is, hogy a pozsonyi theol. akadémia a zsinati törvény értelmében, mint szakszerűen berendezett teljes theologiai főiskola, a fakultássá nyilvánításra készen áll, a versenyt a külföldi hasonló főiskolákkal felveheti, csak az anyagi nyomorúság le ne nyűgözné s óraadásra és hírlapi cikkekre ne kényszerítené a tanárokat; csak a segédeszközök
