Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Payr Sándor: A pietismus paedagogikája

A pietismus paedagogikája. 161 A régebben szokott szerdai és szombati félnapi szünetet Francke nem adta meg, mert attól tartott, hogy a gyermekek elfeledik és levetkezik magukról azt a jót, amit az iskola rajtuk egész héten épített. Nem volt nyári nagy vacatio sem. Ez a szünet nélkül való túlfeszités bizonyára káros hatású volt a gyermekseregnek úgy testi, mint lelki fejlődésére. A tanítók könnyebben kibírták, mert átmenetileg csak 2—3 évig és naponként csak két órán tanítottak. A tanidő beosztása az egyes tantárgyak szerint a következő volt: vallási tárgyakkal foglalkoztak naponként 4 órán, tehát heti 24 órán, az olvasással napi 2, heti 12 órán, az írással napi 1 órán, mely időre a kisebbeket haza bocsátották; a számtanra heti 4 óra, az éneklésre heti 2 óra jutott. Az árvaházi gyermekek tanórája valamivel kevesebb volt. Reggeli áhitatosságuk befejezése után csak 2 órájuk volt délelőtt és 2 délután. Évenként kétszer volt nagyobb nyilvános vizsgálat (examen solcmne) a szülők jelenlétében húsvét és Mihály nap körül. A félévek derekán Francke mint igazgató is tartott vizsgálatot (examen minus solemne.). Havonként pedig az inspector jelenlétében volt mindig examen speciale. Az ünnepélyes vizsgálatok alkalmával Francke jutalomkönyveket és vallásos tractatumokat osztott ki a gyermekek között. Payr Sándor. Theol. S/.aklap. V. évf. 11