Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Payr Sándor: A pietismus paedagogikája
A pietismus paedagogiája. 147 akarja ő nemcsak a nagy Németországot, hanem az egész keresztyénséget, sőt az egész világot. Ily világra szóló, nagy szabású terv tette szükségessé a sokféle intézetet. Lázas sietséggel veti meg az egyiknek alapját a másik után. És a mibe bele kezdett, azt dűlőre is vitte és nem homokra épített. A porosz trónörökösnek Frigyes Vilmosnak átadott „Projectum" és a „Declination des ganzen Werkes" szerint (közli Schmidt Κ. i. m III. 503—509. 1.) hogy célját megvalósíthassa, 9 fő intézetre van szüksége, melyeket már részint felállított, részint pedig még ezután kell felállítania, de már mindegyikhez megvetette az alapot és tett némi előkészületet. A 9 intézet a következő: 1. árvaház, 2. az árvaházi iskolák, 3. a paedagogium, vagy is nemes ifjak nevelőintézete bennlakással, 4. seminarium praeceptorum, 5. a nőnevelő intézet (gynaeceum), 6. kórház, 7. dologház, 8. collegium Orientale, 9. seminarium nationum. Ez intézetektől Francke a következő eredményeket várja: az állami szolgálatra alkalmas férfiakat nevel, az egyetemek, gymnasiumok és népiskolák számára alkalmas tanítókat képez; a kiválóbb elmék a közjót előmozdítva fogják a tudományokat művelni, a szegények és árvák gondozásával elhárulnak ama (socialis) bajok, melyek a szegényügy elhanyagolásából szoktak támadni, az egyetem még nagyobb virágzásra jut, a poroszkirályságnak nagy anyagi haszna is lesz, külföldi nemzetek ide jönnek és a példát utánozni fogják s a missionáriusok a barbár pogány népek közé is elviszik a Krisztus evangeliomát. Ime a nagy alkotó lélek gondolatai, ki a közeli gyakorlati célokat, a legmesszebb álló ideális dolgokkal köti össze. Franckenak igen sok tervezete volt, majd minden évben bocsátott ki egyetegyet külön nyomtatott iveken és füzetekben. De minden gondolatát ő sem tudta megvalósítani. Elég sok és a világtörténelemben eddig páratlan volt az is, a mit valósággal megalkodott és pedig oly szilárd, reális alapokon, hogy intézetei két évszázadnak viharai után ma is virágoznak és hirdetik Francke nevét. Az őt oly jól ismerő és híven jellemző Frick, hallei árvaházi igazgató mondja Franckenak eme terveiről, hogy ha ezek közül sok igen magas röptűnek, sőt phantastikusak látszik és soha megvalósítható nem is volt, azért eszméinek és intézetei szerves összefüggésének nagyszerűsége mindig bámulatra késztet és az alapitót mint igazi teremtő tehetséget ismerteti meg velünk. Az egységet s a szerves összefüggést Francke terveiben és megvalósított intézeteiben Frick is elismeri. „Francke irataiban — úgymond — újra és újra kifejezésre jut az a felfogás, hogy különféle intézetei mind meg annyi seminariumai a keresztyén hitnek, ker. tudománynak és ker. életnek, a melynek célja a népéletnek megújítása; és így a különféle egyes seminariumok a sociális kérdésnek keresztyén szellemben való megoldása céljából egy egyetemes intézetté illeszkednek össze organikusan". (Die Franckeschen Stiftungen Halle 1892. 18. 1.). 10*
