Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Tüdős István dr.: Keresztelő János
12 Tüdős István dr. III. Jöjjünk először is azzal tisztába, hogy mikor lépett fel Keresztelő János ? Erre a kérdésre a feleletet Lukácsnál keresve, a következő választ kapjuk: „a Tiberius császár birodalmának tizenötödik esztendejében, mikor Júdea tartományában tiszttartó volna Poncius Pilátus és Galileának negyedes fejedelme Hérodes, Itureának pedig és Trakhónitis tartományának negyedes fejedelme az ő atyafia Filep és Abiléné tartományának Lisániás volna negyedes fejedelme, — Annasnak és Kajafásnak főpapságuk alatt, lőn az Űrriak szava Zakariás fiához, Jánoshoz a pusztában és méne a Jordán mellett való minden tartományba, prédikálván a megtérésnek keresztségét a bűnöknek bocsánatjokra" (Luk. 3 i_ 3). Ez az evangéliomi hely, mint látható, nagy körülírással határozza meg a fellépési időt, amely számmal is jelzett, tehát Tibérius, uralkodásának 15. esztendejére esett volna. Dehát mikorra esik a Lukács által jelzett idő ? Tibérius uralkodása 14—37-ig terjedt. Ε szerint a Keresztelő János fellépése a 29-ik évre esik. Köhler is így vélekedik, csakhogy ő még körülményesebben is meg akarja határozni az időpontot, nem elégedvén meg az esztendővel, annak is utána számít, hogy melyik évszakban léphetett fel. Hogy számításában valahogy hiba ne essék, 28-at és 29-et fogadja el esztendő gyanánt s miután számításokat tett, azt mondja: „Keresztelő János 781- őszén (okt. nov.) vagy 782 tavaszán (márc. ápril) léphetett fel"'). A két időpont közül aztán az elsőhöz csatlakozik, mert „igy van ideje Jánosnak előkészítő munkát folytatni" 2). A Márk és János neve alatt levő evangéliomokban keresve a fellépési időt, a Márk előadásából az vehető ki Köhler szerint, hogy „a Keresztelő János Jézus fellépése előtti működése nem terjedt egy esztendőre 3). A János előadásából pedig az a részlet veendő figyelembe, a melyet a 2 2 0-ban olvashatunk, ahol az áll: „negyvénhat esztendeig építtetett ez a templom és te három napon felépítenéd azt" ? „Ezt a kérdést a zsidók tették Jézusnak, akitől jelt kértek s Jézus azt mondotta nekik: „rontsátok el a templomot és harmadnapra felépítem azt". A szóban forgó templom, amelyről a zsidók beszélnek, nem más, mint a Heródes temploma, melyet Heródes uralkodásának 18-ik éve elején vétetett munkába (735-oktoberében) s ha 46 évig épült s ezt az időt igy vesszük, mint a templom fennállásának korát, akkor a zsidók nyilatkozata 782 tavaszán lehetett, amelyet megelőzőleg János már működött 4). ') i. m. 40. 1. ') i. m. 41. 1. ') Köhler: „Johannes der Täufer« Halle 1884. 39 1. *) Köhler, i. m. 40 1. A fellépési időre vonatkozólag Leopol d i. m. 65. 1. azt mondja: „hogy Keresztelő János mikor lépett fel, azt sem az ev. sem
