Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Hornyánszky Aladár: Száz év Izráel történetéből
Száz év Izráel történetéből. 91 tagjai Jahve ügyét képviselik. A mindenható Isten tőlük legtöbbet követel, de az isteni igazság közlésével biztosítékot nyújtott nékik arról, hogy ez igazságnak előbb vagy utóbb diadalra kell jutnia. A zsidóság igazságban van a világgal szemben és a világtörténet folyamatában a pogányoknak vereséget kell szenvedniök. — Rendkivül fájdalmasan érintette a számkivetetteket azon körülmény, hogy Jahve szigorú ítélete az ártatlanokat sem kímélte meg. Hát Jahve nem az az igazságos Isten, akiről a próféták beszéltek ? Ezékiel meg volt győződve, hogy Jeruzsálem pusztulásakor Jahve különbséget fog tenni a gonoszok és a kegyesek között 1). A dolog nem igy történt. Valamennyit egyformán érte az isteni harag. Ezen ellenmondás miatti nyugtalanság ós kétkedés teremtette meg a Jahve szenvedő szolgájának alakját*). Az igaz nem saját bűneiért szenved, hanem a világ üdvéért. Másrészt az ő hivatása, hogy a világnak világosságává legyen. Az ő kötelessége az isteni igazságot az egész emberiséggel közölni. Jahve szentélye az összes népek szentélyévé kell, hogy legyen. A kegyes zsidónak tehát világra szóló missiója van. Az a szenvedő szolga az, aki a népeket Jeruzsálembe vezérli, hogy az egyetlen Isten előtt leboruljanak. Az isteni terv keresztülvitelének előfeltétele azonban Jeruzsálem helyreállítása. Ezékiel az új theokratikus állam megrajzolásával fényes jövőt tárt elébök 3). Biztosra vették, hogy a messiatikus idő küszöbén állanak. A sivatagban az angyalok már egyengetik az utat a hazatérők számára, Jahve közeledik már mint hű pásztor, hogy nyáját visszavezérelje 4). A romok csodásan fel fognak épülni, a pogányok Jeruzsálembe tódulnak, minden gazdagságukat neki adják, királyok fognak neki szolgálni 5). Ez a teljesen uj gondolatvilág volt a nagy haszon, a melyet a zsidóság a fogságból magával hozott. Az exilium nemcsak nem törte meg erejöket, hanem egész szellemi világukat felfrissítette és uj életre képesítette. „Az özönvíz, amely őket megfúllasztással fenyegette, számokra az újjászületés förödője lőn". 6) A fogságban megtanultak béketűréssel szenvedni, imádkozni, felismerték az egyetlen Istent, tudatára jutottak bűnösségüknek és igazságuknak ós a legszebb reményekkel tekintettek a jövőbe. Megérkeztek Palesztinába, de a csodák kimaradtak. A szent várost nem építették fel angyalkezek, minden romokban hevert még és arra a nagy bosszunapra emlékeztetett, amelyet Jahve negyvenkilenc esztendővel ezelőtt hozott reájuk. Az ország lakosai számukra idegenek voltak. Az egy») Ezek. 14 1 SÍ S. - 2) Jes. 42 ,4. 49 50 4 9. 52 53 1 2. — 8) Ezek. 40-48. - "") Jes. 40 ,5. 1 0. n. - ') Jes. 54 ,, l t 45 u. 49 2 3. — 6) Wellhausen id. m. 148. oldal. 7*
