Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Hornyánszky Aladár: Ninive

jS'inive. 5 nyesse tette, mint a nap. Ninivének nem volt jó és elegendő vize, — csatornázásról gondoskodott, hogye bajon segítsen. A Cho­zeren át hidat veretett és a „királyút a-at, amely a keleti oldalon hagyta el a várost, kijavíttatta. Óriási kertje gazdag növény­zetével csoda számba ment. A várfalakat megerősíttette, árkokat ásatott, töltéseket emeltetett. 1) Ninive rövid idő alatt a világ összes városai között a legelső helyre avanci­rozott. Mit Szanherib megkezdett, trónjának örökösei foly­tatták. Aszarhaddon (680—668) ugyancsak a mai Nebi Junus halom területén uj palotát építtetett. A hozzá szükséges anyagot a leigázott fejedelmek szolgáltatták. A tető cédrus­ból, az ajtók ébenfából voltak, gazdagon kirakva ezüsttel és elefántcsonttal. Átalakíttatta az arzenált, mely Szanherib óta szűknek bizonyult, restauráltatta a templomot, melyre elődei nagy gondot fordítottak. Építkezéseiről részletesen beszámolnak a feliratok, melyeket Meissner és Rost közöltek és ismertettek. 2) Utódja Asurbanipal (668—626), a legutolsó nagy asszyr király emlékei a kujundsiki halom alatt marad­tak meg. Az u. n. éjszaki palotának ő a létrehozója. Itt volt elhelyezve óriási könyvtárának egy része, a másik rész a délnyugati palotában volt, melyet átalakíttatott és fényesebbé tett. Vele Ninive dicsősége leáldozott. A mi utánna követ­kezik, az csak a bomlás és haldoklás processusa. Az idegen­ből jövő támadások, a belső tehetetlenség nem engedték meg a város tovább fejlődését. Még egy emberöltőbe se telt és Szanherib alkotása összedőlt ós megsemmisült. Az ellenség szenvedélye, az idő viszontagsága azonban nem tudta örökre eltemetni Ninive dicsőségét. A 19. század kíváncsisága nem akart megelégedni avval az egynehány sovány adattal, amit késői irók idegen tollal az asszyr birodalomról feljegyeztek. Látni kívánta saját szemeivel romjait azon palotáknak, melyekből egykor a világhódító gondolatok kiindultak s melyek évszázadokkal a görög, persa, és római cultura előtt az emberi műveltség legmaga­sabb fokát képviselték. A Tigris mentén fekvő halmok sajátságos alakja legyőzhetetlen ingerként hatott, hogy bennök emlékek után kutassanak és tartalmukat megboly­gassák. Layard (1845—47; 1849—51), 3) Hormuzd Rassam (1852—54), Loftus (1854) és mások ásatásai meglepő dolgo­kat hoztak napfényre. Az eltemetett Ninive feltárta kapuit a látogatók előtt és az utókor fantáziája megrajzolhatja kör­') Jeremias 110. old., Meissner és Rost, Die Bauinschriften Sanheribs nyomán. '') Meissner u. Rost, die Bauinschriften Asarhaddons (Beiträge zur Assyrioiogie III. Bd. 1898. 189 - 3G2. old.) 3) Layard, Nineveh und Babylon, übersetzt von dr. J. Th. Zenker.

Next

/
Oldalképek
Tartalom