Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Tamás följegyzése
Tamás följegyzése. 73 fogás és szempont még nem képes egyensúlyra jutni. Az elbeszélés nemcsak ebben, hanem további folyamában is eltér a Tamás elbeszélésétől. Ez eltérés annak bizonysága, hogy a Jézusra vonatkozó adomák és legendák, csakúgy, mint a rendes mesék, szabad alakítás tárgyai voltak. Érdekes megfigyelni, hogy a 6. fejezetben a gyermek Jézus már a maga öröklétéről is beszél. Az ilyen vonások legjobban jellemzik az elbeszélést. Szent Tamás apostol följegyzése az Úr gyermekségéről. Első fejezet. Én, a zsidó Tamás szükségesnek vélem tudtára adni a pogányokból lett összes testvéreknek azokat a dicső gyermeki tetteket, amelyeket a mi Urunk Jézus Krisztus, amikor Názáret városában lakott, elkövetett, mikor életének ötödik esztendejébe lépett. Második fejezet. Mikor egyik nap eső esett, kimenvén a házból, ahol az anyja lakott, játszani kezdett a homokban, ahol a viz folyt. És gödröket csinált, amelyekbe a viz beömlött s a gödrök vizzel teltek meg. Akkor azt mondta: — Akarom, hogy a viz tiszta és használható legyen! És tüstént meglett. 2 Akkor egy fiú ment oda, az írástudó Annásnak a fia, és egy fűzágat hozva, azzal a gödröket elrontotta, mire a viz kifolyt. Jézus ekkor hozzáfordulva azt mondta neki : — Te istentelen, gonosz, mit vétettek neked ezek a gödrök, hogy elrontottad őket?! Ne fejezd be az útadat, hanem száradj meg, mint az az ág, amely nálad van! 3 Az egy kevéssé odább menvén, összeesett és meghalt. Mikor ezt a vele játszó gyermekek látták, elcsudálkoztak és elmenvén hirül adták a halott atyjának. Az odafutva halva találta a gyermeket. Azután elment és szemrehányást tett Józsefnek. Harmadik fejezet. Jézus pedig abból a sárból tizenkét verebet formált. Szombat volt. Egy gyermek elfutva, tudatta ezt Józseffel, mondván:
