Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Hornyánszky Aladár: Ninive

Ninive. 3 tély 2000 táján rombadőlt, Samsi-Ramman (1900 v. 1800?), az Assurban székelő patesi (papikirály) a templomot helyre­állíttatta. Az idő azonban vajmi hamar ismét megviselte, ekkor Asuruballit (1410 körül) gondoskodott a restauratioről. Utóbbi előtt helyezendők el azok az érdekes adatok, melyek a Tell-el-Amarna levelekben foglaltatnak. Ε levelek körül­belül 1500-ból valók s megtalálásuk története, tartalmuk fontossága eléggé ismeretes. Egyikük, mely Tusrattától, Mitanni (= a felső Eufrát vidéke) királyától származik, arról értesít, hogy midőn Nimmuria, az egyptomi uralkodó, halálának közeledését érezte, „Ninivének kedves asszonyá"­nál keresett segélyt. Tusratta készséggel tett eleget kíván­ságának. A híres ninivei Istarszobrot elküldötte Thebaebe, hogy a beteg fejedelmet meggyógyítsa. Nem rajta múlt, hogy Nimmuriának mégis meg kellett halnia. 1) A csodatevő szobor átszállításáról állítólag az egyptomi papyrusok is tudnak. Ε levél fontosságát nem szükséges külön kiemelni. Kitűnik belőle, hogy már 1500 előtt a régi Ghannaki a Ninive nevet viselte, hogy Ghanna kultuszát Istar kultusza váltotta fel és hogy ez Istennő híre, csodatevő erejének hite messze vidékekre is elhatolt. Ugyancsak a fenti I. Szalmanasszartól származik a tudósítás, hogy atyja I. Ramman-nirari (1350 körül), ki főleg a székhely Assur emelésén fáradozott, Nini­véről sem feledkezett meg. Templomot építtetett itt, való­színűleg hálából a diadalmas hadjáratokért. I. Szalmanasszar (1330—1310) a várost erősen felkarolta. Assurban volt resi­dentiája, de Ninive érdekében sokat tett. „Midőn Istar Isten­nőnek, Ninive asszonyának, temploma, melyet az én elődöm Samsi-Ramman építtetett az idők folyamán ismét javításra szorult, én azt felépíttettem alapjától a tetőzetig". 2) Így hirdeti az asszyr fejedelem az ő buzgóságát az utódok­nak. Ο alapította Kalachot, mely Ninivétől délre, nem nagy távolságban, a későbbi székhely elővárosa lőn. Hogy I. Szal­manasszar Ninivében építtetett-e királyi palotát, kétséges. Fia az atyja által restaurált ós újjáépített szentélyt kiszéle­síttette. Másfél század múlva Asur-ri-sisi (1140 körül) egy töredéke arról értesít, hogy ez építményt újból tataroztatni kellett. A munkát elődei traditiójához hiven 6 végezte el. 3) A város eddigi története egy pont körül forog. Csak mint kultuszhely van Ninivének jelentősége. Egyedül a szentély érdekli az uralkodókat, de az érdeklődés apáról fiúra száll. Az emlékek csupán erről szólanak. Az egyik *) Niebuhr, die Amarnazeit 1899. 13 s köv. old., hol a fenti levél szö­vegének egy része fordításban megtalálható. 2) Hőmmel, 504. old. *) A töredék fordítása Hőmmel B12. old. 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom