Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Hornyánszky Aladár: Ninive

Ninive. Ninive és sorsa közelről érdekli az Ó-Testámentom kutatóját. Izráel hagyománya és története sokszor érintkezik az asszyr főváros hagyományával és történetével. Már az u. n. néptáblázat, félbeszakítva a puszta nevek felsorolását, külön megemlékezik „o nagy város"-ról és keletkezésének körülményeiről (Gn. 10 n. 1

2). A Nini véből kiinduló hódítások kora Juda számára is nehéz megpróbáltatásokat jelentett, amelyeknek emlékét az ó-testámentomi irodalom is megőrizte (Jes. 36. 37. II. Kir. 18.19). Midőn a bukás ideje elkövetkezett, Jahve megbízottai, Zefanja (2

1

31

5) ós Nahum, juttatták kifejezésre az előázsiai apróbb népeknek a veszedelmes éjszaki ellenség pusztulása felett érzett örömét. És századokkal a megsemmisülés után a judeaiak fantáziáját még mindég foglalkoztatta az va nagy város", amelynek hosszúsága három napi járás, amelynek lakossága szinte megszámlálhatatlan és amely telve gonoszsággal (Jona) Ninive helyrajzi viszonyainak és történetének megismerése csak az utolsó évtizedekben az ásatások és az ékiratos emlékek megoldása révén vált lehetővé. Amit idáig elérni sikerült, azt rövid összefoglalás formájában nyújtják az alábbiak. A város története és topofjraphiája.

1) 1. Ninive keletkezésének idejéről és történetéről megbízható források nem értesítenek. Az ékiratok hallgatnak-) s a Ktesias nyomán Diodortól megőrzött mondák ép oly kevéssé számíthatnak hitelre, mint a Jahvista tudósítása Gen. 10. ben.

3) Utóbbi szerint az alapítás Babyloniából indult ki és végrehajtója Nimród volt. Az állítás első részének *) Jeremias Alfred, Ueberblick über die Stadtgeschichte Nineves (Beiträge zur Assyriologie III. Bd. 1898. 107—114. old.) és Billerbeck, Die Festung Nineve (u. ott 114.-127. old.) 2) Kivéve egy töredékes megjegyzést, melyről Delitzsch Frigyes emlékezik meg s mely Ninive keletkezését a világ teremtésének idejébe viszi vissza. b) A Jahvista nem áll egymagában. Asszyria legrégibb eseményeire célzást tesz az ismeretlen szerző is Micha 5 r,-ben. Tfaeol. Szaklap. IV. <rf. ι