Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Mária születése
298 Raffay Sándor. fiát, ki Jézusnak neveztetik, a ki nevének jelentése szerint az összes népek megváltója lesz. 1) S ez lesz néked mindezen meghirdetett dolgoknak a jele, hogy ha most felmégy Jeruzsálembe az aranykapuhoz, ott találod szemben feleségedet Annát, a ki visszatérésed késedelmezese miatt igen búslakodik s most látásodra megörül. Ezt mondván az angyal, eltávozott tőle. 4. fejezet. Azután feleségének, Annának jelent meg az angyal mondván: — Ne félj Anna, se kópzelődésnek ne gondold, a mit látsz. Én vagyok ugyanis az az angyal, a ki a te kórőseidet és jótéteményeidet Isten szine elé felvittem, s most hozzátok vagyok küldve, hogy hirdessem nektek egy leányka születését, a ki Máriának neveztetik s az összes asszonyoknál áldottabb leszen. 2) Ez mindjárt születésétől fogva telve lesz az Úr kegyelmével, elválasztásától három esztendeig a szülei házban marad, azután az Úr szolgálatába adatik, s felnőtt koráig el nem válik a templomtól, a hol bőjtölősekkel és imádkozásokkal éjjel-nappal Istennek szolgálva, minden tisztátalantól tartózkodik, férfit soha nem ismer, hanem egyedüli lesz, aki példátlanul, mocsoktalanul, romlatlanul, férfi közössége nélkül, szűzen, mint Isten szolgálója szül majd fiat, kegyelemmel, névvel, cselekedettel üdvözítőjét a világnak. Azért hát gyorsan menj fel Jeruzsálembe, és ha ama kapuhoz érsz, a melyet aranyozása miatt aranykapunak hívnak, jelül szemben találod majd a te férjedet, a kinek jóléte miatt aggodalmaskodol. Ha hát ez így lesz, abból megtudhatod, hogy a mit mondtam, kétségtelenül megtörténik. *) A Mária-kultusz ez irat keletkezése idején már annyira ki volt fejlődve, hogy nem tünt fel az a roppant ellenmondás, a mely az ilyesféle elbeszélés és az újtestamentomi közlés között van. Itt már a csodásszti lést, az örök szüzességet, a kiválasztottság tervszerűségét, az unoka Jézus nevét és jelentőségét évtizedekkel előbb meghirdeti az angyal nem az anyának, vagy az apának, mint Máténál és Lukácsnál, hanem már a nagyapának. *) Ez a fejezet is olyan jellemű, mint az előbbi. Kései kor Máriakultusza színezte igy ki. Jakab elbeszélésével összehasonlítva, láthatjuk, hogy ez a monda annak alapján keletkezett.
