Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
246 Raffay Sándor. hangzik 1): József pedig, aki Máriát eljegyezte, miután előbb el akarta bocsátani 2) a neki eljegyzett Máriát, azt gondolván, hogy férfival való érintkezéstől, azaz paráznaságból viselős, látomás által megintetett, hogy ne bocsássa el 3) az δ feleségét, azt mondván neki a megjelent angyal, hogy ami méhében van, a Szentlélektől van. Megijedt hát ós nem bocsátotta el 4). Jesaiás menybemenetelének 11. részében így olvassuk a történetet. Midőn el volt jegyezve, terhesnek találtatott, s József, az ács, el akarta őt hagyni. De a Lélek angyala megjelent a világon s arra József nem hagyta el Máriát, hanem oltalmazta őt, de nem közölte senkivel e dolgot s nem közelitett Máriához, hanem úgy őrizte őt, mint, bár terhes, de szent szüzet. Itt is egyik érdekes változatát láthatjuk a Jézus születése történetének. A különféle tudósítások közül azonban kétségtelen bizonyságok alapján az eredeti elbeszélést megállapítanunk lehetetlen. Az azonban bizonyos, hogy a kanonikus tudósítás az apokriphusokkal szomben másodrendűnek semmikép sem mondható. 5. A iörvény elötí. Jakab elbeszélése. 15. fejezet. Az irástúdó Hannás pedig elment hozzá és azt mondta neki: — Miért nem mutatkozol a mi összejöveteleinken? — Mert elfáradtam az úttól — mondá neki József — és az első napot pihenéssel töltöttem. Amaz megfordult ős látta, hogy Mária viselős. Gyorsan a paphoz futott és azt mondta neki : — A te védenced, József, nagyot vétett. — Hogy-hogy? kérdő a pap. — A szüzet, a kit az Úr templomából vett ki, beszenynyezte, ágyát meglopta s nem jelentette azt meg Izráel fiainak. S felelvén igy szólt neki a pap : — József tette volna ezt? S mondá az Írástudó Hannás : 4) Dialógus cum Triphone 78. ') Szószerint: kiakarta dobni = βονληΟύς πρότιρον ΙχβαΙΙίϊν. Ez az elhagyás szokásos kifejezése. Lásd. Resch id. m. 112. Máténál a szelídebb anokvoai áll. 3) Szószerint: ne dobja ki. *) Szószerint: és nem dobta ki.
