Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Könyvismertetés
236 Könyvismertetés. jában, a hogy azt Kálvin elmondotta, jól semmiesetre sem lehetne elmondani; van e kötetben néhány német szerző után átdolgozott egyházi beszéd is, és néhány, csak vázlatban nyújtott munka, a melyek szintén alkalmasok lehetnek azok számára, a kik saját gondolataiknak inkább csak keretet keresnek, hogy ezt saját ízlésök szerint választott színű képekkel töltsék ki. Egyik-másik gyakorlati bibliamagyarázat vagy homilia kissé tán nagyon rövid is arra, hogy benne a hosszú és nagy szövegnek minden gondolatát ki lehetett volna fejteni; egyik-másik ilyen munka, a hogy én e képet közelebb e Szaklapban megjelent homilétikai tanulmányomban használtam, hasonlít a fecskéhez, mely a vizek színe fölött röpködve csak épen megérinti ezek felületét, hogy tovább röppenjen onnan; vagyis kép nélkül szólva, gondolatával épen csak megérinti a szöveg szavait, de nem száll le, nem ereszkedik le azokba, nem magyarázza meg azokat, a mi, természetesen, ellenkezik a gyakorlati bibliamagyarázat legszorosabban vett lényegével, lényegi elveivel; de meg egyik-másik ilyen munka szövege is túlhosszú arra nézve, hogy azt egy templomi órán a maga teljes egészében ki lehetne fejteni, minden részletében meg lehetne magyarázni. Igen értékesek a lelki gondozás körébe tartozó gondolatok s azok között különösen az, mely a szórványok vallásos gondozásáról beszél; előttünk teljesen szokatlan téren mozog a könyvben levő legutólsó imunkának szerzője, ki egy bibliai órán tartott elmélkedést közöl, melyben ő nem a gyülekezette!, ennek lelki vágyaival, szükségeivel foglalkozik, melyben tehát ő nem kifelé tekint, hanem a saját lélek-szükségeit tárja föl Isten előtt, saját maga fölött töpreng, magába, a maga lelke legbensőbb gondolataiba mélyed el. Mindenesetre rendkívüli értékű munkát bocsátott a derék S. Szabó József és az áldozatra kész kiadó e kötetben a nagyközönség elé. Használja e munkákat egyházunk lelkészi kara a hívek gyülekezeteinek lelki javára úgy, hogy tekintettel e gyülekezetek szükségeire szőjje be azok gondolatai közé saját lelke gondolatait, s meg lészen, ténynyé válik az ideál, a mely felé törekszünk : építeni fogják velők a gyülekezeteket s emelni Isten országában a Sionnak templomait. Csiky Lajos.
