Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Hornyánszky Aladár: A prófétai ekstasis és a zene

176 Homyánszliy Aladár. dődik a zene. A dobos veri a dobot, a sípos sípol, a hárfás és a cimbalmos vékony pálcikával pengeti a húrokat. Az eredmény a hangoknak zűrzavaros keveréke, süketítő lárma és ép nem az, amit zenének lehetne nevezni. De a keleti ember füle máskép van alkotva, mint a nyugatié. Számára sem harmónia, sem melódia nem létezik. „A Nílustól kezdve az Eufrátig sehol érzéket az összhangzatos akkordra és a művészi hanglejtésre nem találunk"

1). Még a dalnál is a melódia csak néhány hangra terjed és nem egyéb folytonos ismétléseknél

2). Némi változatosságot csak a hang erősbödése vagy gyengülése hoz e monotoniába. Igy van a jelenben, igy volt a múltban, így volt Saul korában is. Miután a hangszerek zsivaja egy ideig eltartott, következik a nabik szereplése. Izgatott mozdulatokat kezdenek végezni. Ugrálnak, nagy sebességgel körben forognak. A vad táncot zűrzavaros kiabálással, ordítással, üvöltéssel kísérik. A szemlélő előtt úgy tűnnek fel, mintha őrjöngő bolondok volnának

3). A mozgások folytonosan gyorsulnak, az ekstasis fokozódik. Egyesek önmagukat tépdesik, leszaggatják a ruházatot, mígnem elveszítik öntudatukat, hanyattvágódnak és görcsök között fekve maradnak

4).Az összesereglett emberek kíváncsian *) Schneller, A szent föld, 1899. 102. old. U. o. 108. oldal: A kifejlődött Dávid-féle zsoltári zene igen sok zeneszert ismert. De itt sem szabad művészies harmóniára gondolnunk. Ez a keletiek természetének nem felel meg. Élénkebb vagy tompább árnyalatú hatalmas hang szolgál örömének, vagy fájdalmának megfelelő kifejezésére. U. o. 109. oldal: Külömböző nemű hangszerek harmonikus összhangzására, mint a mi zenekarunknál, szintén nem gondolhatunk. 2) Dalman, Palestinischer Diwan, 1901. XXVII. old.: Wichtige Eigentümlichkeiten des Gesanges der Bauern und Beduinen sind, dass meist nur eine einzige Tonphrase vorhanden ist, welche bei jeder Zeile des Verses wiederholt wird und dass der Tonumfang der Melodie eine Quarte selten überschreitet. Dieser Charakter der arabischen Volksmelodie, welcher beim Gesang unzählige Wiederholungen desselben musikalischen Gedankens zur Folge bat, macht länger fortgesetztes Anhören arabischen Volksgesanges recht ermüdend. Indes der Orientale liebt diese Eintönigkeit. Stundenlangem Gesang meines Maultiertreibers lauschten meine beduinischen und bäuerlichen Gastfreunde mit nie erlahmendem Interesse, obwohl er nur die beiden Melodiephrasen des Kasid dabei zu Gehör brachte. Man wird kaum fehlgehen, wenn man den Psalmenmelodien der alten Hebräer denselben Charakter zuschreibt. s) A későbbi 'időben is nabi = mesugga, bolond, eszeveszett. 2. Kir. 9 u: (Miután a ben nabi eltávozott), Jehu kiment társaihoz s ezek így szóltak hozzá : Na, mi van? Miért jött hozzád ez az eszeveszett? Hos. 9 , : bolond a nabi, a szellem embere eszeveszett. L. továbbá Jer. 29 2

6- ot. 4) 1. Sám. 19. J

3. a

4: Saulra is rászállt a ruah elohim és δ is nabimódra őrjöngött. Majd 5 is ledobálta ruháit és meztelenül feküdt egész nap és éjjel. A nabik ekstasisának tanulmányozására igen tanulságos a Baalprofétákról közölt leirás 1. Kir. 18-ban. Ezek reggeltől délig folytonos kiabálás között sántikálva körülugrálják az oltárt; dél felé már vadul ordítanak és „szokásuk szerint" kardokkal és dárdákkal vagdossák magokat, míg a vér végigcsurog rajtok; a dél elmultával őrjongésbe esnek.