Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Hornyánszky Aladár: A prófétai ekstasis és a zene
A prófétai ekstasis és a zene. 1 Sám. 9 ( —10,6 a következőket beszéli: „Volt egy ember Benjáminból, neve szerint Kis b. Abiel t>. Ceror b. Bekorat b. Afiah, benjámini származású, vagyonos ember. Annak volt egy fia, kit Saulnak hívtak, egy megtermett és szép ifjú, úgy hogy az Izráelfiak között senki se volt szebb őnála: egész fejjel magasabb volt a többi embereknél. Egyszer elvesztek Kisnek, Saul apjának, a nőstényszamarai, amire így szólt Kis az ő fiához, Saulhoz: „Végy magaddal egy legényt, azután indulj neki, keresd meg a szamarakat". Erre ő bejárta az Efraimhegységet, bejárta Salisa vidékét, de nem akadtak rájok ; végigmentek Saalim vidékén, a nőstényszamai'ak ott se voltak ; bejárta Benjámin területét, de nem találták meg. Amikor Cuf vidékére jutottak, így szólott Saul a legényhez, aki vele volt: „Gyere, menjünk haza, nehogy apám, nem bánva többé a szamarakat, miattunk aggódjék". De szólt amaz : „Egy istenember lakik ebben a városban és az az ember nagy hírben áll; amit csak mond, az mind beválik. Menjünk most oda, talán útbaigazít a dologban, amelyben járunk". „Ha el is mennénk, válaszolt Saul a legénynek, mit vinnénk annak az embernek? Hisz a kenyér kifogyott tarsolyunkból ós valami ajándékunk sincs, hogy odaadhatnék az istenembernek. Mi van nálunk?" A legény ismét igy felelt: „Akad nálam egy negyed ezüstsekel, majd odaadom az istenembernek, hogy útbaigazítson minket"*). „Jól van, szólt Saul a legénynek, jer, menjünk". Azzal elmentek a városhoz, ahol az istenember lakott. Miközben a városhoz vezető lejtőn felfelé mentek, leányokkal találkoztak, kik vizet merni jöttek ki. Ezeket megkérdezték: „Itthon van a látnók?" „Igen, feleltek azok, előttetek a látnók ép most jött a városba 1), mert áldozati *) Giossa: Régente úgy szokták mondani Izraelben, ha valaki elment Istent megkérdezni: Jertek, menjünk a látnokhoz. Mert akit ma nabínak hívnak, azt régente látnoknak hívták. J) A ritkított szedés azt jelenti, hogy az illető helyen a fordítás eltér a héber szövegtől. A Sámuel könyvek szövegének reconstruálása Wellhausen érdeme (Text der Bücher Samuelis, Göttingen, 1871). Az emendátiók és correcturák indokolása a commer.tárok (Löhr 1898, Nowack 1902, Budde 1902), Theol. Szaklap. IV. évf. lo