Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Daxer György dr.: A theologia mint tudomány

148 Dr. Daxer György. jelenségek konstatálúsát ós kausal-mechanikus magyarázatát tartják tudományosnak. Ezek számára csak azon ismeretek tudományosak, melyeket kényszeritőleg, azaz úgy be lehet bizonyítani, hogy az ellenkezője minden emberre nézve ki legyen zárva. A természettudományok ismereteinek bizonyossága azon alapszik, hogy tárgyuk az érzéki tapasztalat körébe esik. Ép érzékekkel és gondolkodással kell tehát csak bírni valakinek ós kényszeríteni lehet őt a természettudomány igazságainak elfogadására. És mert evvel majdnem minden ember rendelkezik, azért általánosak ezen tudomány ismeretei. A természettudomány is akad munkájánál olyan kérdésekre. melyeket már nem tud a bizonyosság ily nagy erejével megoldani. Igaz, hogy ezeket tulajdonkép már a természetbölcselet körébe kell utalni. A természetbölcselet meg már u. n. szellemi tudomány Ezen tudományok csoportjába tartozik pld. a történettudomány, a philosophia s más tudományok. Még a mult században kezdtek virágzásnak indulni a szellemi tudományok. A történettudomány nagy sikereket és eredményeket tudott felmutatni. A philosophia is, a mely egy ideig megvetés tárgya volt, felemelkedett és mint a tudományok alapelveit vizsgáló és azok eredméyeit egységes világnézetbe összefoglaló tudomány ismét helyet kórt magának a tudományok sorában. Sőt, a metaphysika szintén feltámadott és ha nem is akarta többé a priori, észbeli speculáció utján a lót utolsó kérdéseire a feleletet megadni — úgy legalább a tapasztalati ismeretekből kiindulva és az azok kutatásában mérvadó irány útmutatása szerint igyekezett lassan ós óvatosan ugyanazon kérdésekre a feleletet megtalálni, melyekkel a régi metaphysika foglalkozott. Persze ezen uj metaphysika már nem követelheti eredményei számára a Kant követelte általánosságot ós szükségszerűséget olyan értelemben, hogy azoknak elismerésére akárkit kényszeríteni lehetne. Azért mégis csak tudomány az. De a történettudomány terén sem lehet a tudományos ismereteket mind oly szigorúsággal bizonyítani, mint a természettudományokban

1). Ha nem is áll az a nézet, hogy a történettudomány ítéletei csupa valószínűségi ítéletek, mert vannak ott is ismeretek, melyeket kétségbevonni józan észszel nem lehet, úgy bizonyára igaz, hogy ilyen bizonyosságra csak ritka esetekben juthatunk és így a legtöbb esetben a valószínűség kisebb-nagyobb fokával be kell érnünk. ') Lásd a történettudományban elérhető bizonyosság kérdésére vonatkozólag E. Viecher dolgozatát: „Die geschieht!. Gewissheit und der Glaube an Jesus Christus" a Zeitschr. f. Theol. u. Kirche 1898. évf. 195. sk. lapjain.