Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Raffay Sándor: Jézus születése

Jézus születése. 145 tényének tekintik, melynek ellene szegülni egyértelmű az isteni büntetés kihívásával. József házát Mária, születése valóságos kolostorrá teszi azzal, hogy szerinte 5 szüzet adtak a papok Mária mellé. Ezzel szemben Al-Máté azt tartja, hogy a papok 7 szűzzel bocsátották el Máriát de nem József, hanem a szülei házába. Ez az egyetlen hely, mely Mária szüleinek életbenlétére enged következtetni, mig a többi elbeszélésből, a melyekben egyedül a papok rendelkeznek Máriáról, csak azt lehet kiolvasnunk, hogy Mária elhagyatott árva volt, a mint azt különben Mária születése (7. fejezet) is mondja, hogy a zsoltáríró szerint elhagyta őt mindenki, csak az Isten nem. A szüzek, úgy látszik, csak arra valók, hogy a Máriakultusz kezdetét és jogosultságát kimutassák. A 8. fejezet végén a szüzek Máriát közbenjáróvá teszik meg, mert az angyal kijelentette előttük, hogy ő lesz a szüzek királynéja. Minden különösebb fejtegetés nélkül is felismerhetjük azt a dogmatikai szempontot, a mely ezt a részletet megtermette. Hasonló célzatosságot látunk József története 4. fejezetében is, hol a Jakab kérdés megoldásának érdekes kísérletét találjuk. Az Alfeusfi Jakab volna tehát az, a kiről Jakab elbeszélése szói, a kit az Úr testvérének neveznek, s a ki mindig Mária környezetében mozog az evangéliomokban. Ezt Mária árván találta, felnevelte s ezért nevezik őt Jakab anyjának is. József története ezzel a Jakab elbeszélésének magyarázatára ós tudatos javítására vállalkozott, s igy a Mária örök szüzessége dogmájának előharcosává ós a Jakab-kérdés egyik összekúszálójává lett. Ε kérdésről a későbbiekben esetleg részletesebben is fogunk szólani. Most csak rövidesen érintettük ezt is, mint a melyet bizonyos korban már, a jegyesség idején megoldott kérdésnok tekintettek. Ezt azonban sem az egyházatyák tudósítása, sem a tudomány mai állása nem igazolja. Raffay Sándor.