Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
Jézus születése. 143 volt az alapgondolat, hogy Isten döntsön a maga bölcsessége és mindentudása szerint. A bottal való döntés azonban egészen szokatlan. Kulcsát azonban bizonyosan Mária születésében a Jesaiásból vett próféciában találjuk meg. Ebben van szó egy olyan vesszőről vagy botról, a ^ mely a Jesse gyökeréből hajt ki, s a melyen virág ós az Úr lelke mutatkozik. Minthogy pedig az Úr lelke Jézusra „mintegy galamb" szállt le 1), azért itt a legendák egyszerűen galambról beszélnek, feledve, hogy azon prófétai helyen, melyre ez a monda támaszkodik, nem a formáról, hanem a lényegről van sző. Igen, do a bottal való jövendölés a többi legendában is megvan, pedig azok némelyike több századdal megelőzte a Mária születését. Ez tény, do tény az is, hogy már a legrégibb legendában, a Jakab elbeszélésében is megtaláljuk azt az alapgondolatot, a melyet azután a Mária születése bibliai helylyel támogat, hogy a kisorsolás e szokatlan módja egyenes isteni rendelkezésnek a folyománya. József története ép a szokatlanság miatt, el is ejti a bottal való sorsolást s csak egész általánosságban szól a sorsvetésről. Nevezetes külömben, hogy ép a jésaiási helyre hivatkozó Mária születésében a kisorsolásnak egészen más a célzata, mint a többinél. Szerinte a jövendölés teljesülése érdekében csakis arra kellett tekintettel lennie a papságnak, hogy Dávid családjából való ember vegye el Máriát. Ezért sereglik össze Dávid ivadékának minden nőtlen embere. A sarjadék azonban egészen rendes módon származik, tehát az utód nem az emberi vagy isteni származás tekintetében, hanem csakis abban különbözik majd a többi embertől, hogy benne egy ősrégi ígéret- ós jövendölés telik be. A többi elbeszélésnek mind az az uralkodó szempontja, hogy a születendő gyermeknek a természetestől eltérő születését minden módon már eleve előkészitettnek mutassa be. Erre céloz az anyának a templomi neveltetése, fogadalma, a kisorsolás isteni akaratból való levezetése, a sorsnak az öreg Józsefre esése, de leginkább a kisorsolás célja is. Tudjuk, hogy kanonikus evangéliomainK rendes eljegyzésről beszélnek, s igy feltételezik, hogy József és Mária szokott módon házasságra léptek. Legközelebb állanak hozzájuk József története és Mária születése,amelyekben szintén férjhezadásról olvasunk. Jakab elbeszélésének 8. fejezete ugyanúgy szól, de mára 9. 13. 15. 16. 17-ben csak oltalmazásról, gyámkodásról beszél. Az Ál-Máté aztán már csak az oltalmazást emeli ki. Az egyházatyák maguk is sokat foglalkoztak ezzel a dologgal, inert igen jól tudták, hogy a zsidók ós pogányok támadásainak egyik legkedvezőbb alkal4) Mt. 3 ώηύ πιριστιρΰι·.
