Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
138 Raffay Sándor. s igy csak egy kevés ideig, és akkor is csak a frigysátor készítése alatt tartózkodtak az Úrnak házában. Meg kell itt jegyeznünk hogy az eredeti héber szövegben nincs meg e szó: „aszonyok", hanem csak a hazzobot = összegyülekeztek női végzetéből következtették, hogy itt róluk van szó. Az asszony szót Onkelos targuma tette ki első ízben, továbbá megtaláljuk Iben Ezra 11. századbeli spanyol zsidó exegetánál is azon biblia kiadásában, mely Vilnában nyomatott s tíz kommentárral van ellátva. 1) Ε hely magyarázatára nézve azonban döntő a Tanhuma rnidras elsőrendű forrás, a mely élé pekudé szidrához, a melyre a legkitűnőbb zsidó exegeta Raschi 2) is támaszkodik, azt mondja, hogy itt azon asszonyokról van szó, a kik érc, esetleg arany tükreiket hordták fel a templom felépítéséhez ajándékul. Ε tükrökből készült az a mosdó medence, a melynek az is volt a rendeltetése, hogy a férfi és a nő megzavart békességét helyreállítsa. Már ez érteimezes is mutatja hogy bentlakó nőkről itt egyetlen szó sincs, sőt azt mondja a midras, hogy Mózes ez asszonyokat ajádókaikkal együtt vissza akarta utasítani, de Isten kedvesen vette azokat, mert azok a tükrök a férjeknek tetszés, s ezzel a családos élet megszilárdítása szolgálatában állottak. I. Sám. 2 2a-ben is olvasunk olyan asszonyokról, kik a templomban megfordultak. Ezek azonban megint csak nem bentlakó, hanem áldozni és imádkozni jövő asszonyok voltak, s a mint a szöveg világosan mutatja, nem a szentélyben, hanem a „szentély kapuja előtt", tartózkodtak. Ezt az értelmezést több héber magyarázat igazolja. 3) Hivatkozni szoktak még 1. Makk. 3 , 9. III. Makk. 1 1 8 és IV. Makk. 18 7-re is. Ámde ezek a helyek nem a templomra, hanem a rendes lakóházakra vonatkoznak, a melyekben az asszonyok, illetőleg leányok számára külön osztályok és szobák voltak. (I. Kir. 7 8. Eszter 2 3. 9. l 4.) Erről az alexandriai Philó is szól, 4) s megerősíti azt a nézetet, hogy a Makkabeusok könyvei nem holmi zárdai módon a templomban elvonultan élő, hanem a házaikban tartózkodó nőkről szólanak, a kik a felszabadulás zűrzavaros idején elhagyták csendes fészkeiket és az ablakokhoz, ajtókhoz, sőt az útcákra is kitódultak. 5) Végül hivatkozni szoktak még Lk. 2 3 7-ra is, mely szerint ') 1. 196. v. ö. Cassel. Handbuch der jüd. Gesch. u. Litteratur. ") Raschi, ed. Berliner. 1866. 179. — ed. Dessauer Budapest. 1887. 259. v. ö. Herxheimer. Der Pentateuch. 2 Aufl Bernburg 1854. 1353. 3) Mikraóth Gedaloth. Varsó 1861. VII. 84. b. Midrasch Bereschit Raba. ed. Wünsche. Leipzig. 1881. 422. v. ö. Herxheimer, A Pentateuch egy régebbi kiadását, 433. 8. jegyzet, mely Targum Jonathánra utal. 4) Philonis Opera. Lipsiae 1828. V. 101—103. De specialibus legibus § 31. -τίρ» τον u η αναιοχνντίΐν γνναίχας. ') Zöckler, Die Apokr. des A. T.-s. München 1891.
