Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Hornyánszky Aladár: Ninive

jS'inive. 11 mely Ninivét érte. Előrelátható volt, hogy az országnak szünetlen erőfecsérlése a végleges elgyöngüléshez vezet; hogy bármely kívülről fenyegető veszedelem a meghódított tartományok számára jeladás leszen, hogy fellázadva Ninive ellen forduljanak; hogy, ha erősebb támadás készül Asszyria ellen, ez a birodalom bukását jelenti. Csak egy vállalkozó szellemű ügyes ellenfélre volt szükség, ki az aktiót végrehajtsa. A fenti bajok nem voltak ismeretlenek egyik-másik asszyr uralkodó előtt. A dynasztia megalapítója, Szargon, világosan átlátta, hogy a határok folytonos terjesztése csak ephemer győzelem; érezte, hogy az anyaország ereje nincs arányban a meghódított tartományok nagyságával. Ezért felhagyott az elődök politikájával és a szerzett részek consolidálására törekedett. Kisebb országok lakosságát deportáltatta, hogy a lázongásoknak elejét vegye. Másutt asszyr helytartókat ültetett az elűzött fejedelmek székébe, hogy az ő nevében vezessék az illető nép ügyeit. Előbbire Izráel (722-ben), utóbbira Hamath (720-ban) és Karchemis (717-ben) szolgálhat példa gyanánt. Ő szervezte azt a zsoldos hadsereget, amely Asszyriának a Szargonidák idejében annyi győzelmet kivívott. De 17 évi uralkodása (722—705) nem volt elegendő, hogy birodalma jövőjét hosszú időre biztosítsa. Utódai visszatértek a régi módszerhez önmagok ásva meg ezzel Asszyria sírját. Már Aszarhaddon (680—668) és még inkább Asurbanipal (668—626) idejében lehetett látni, hogy Asszyria nem tudja magát külső támadás ellen megvédeni. Pedig e támadások ép ezen években sűrűn követték egymást. A 8. század határán nagyméretű vándorlás vette kezdetét Ázsiában, melynek utja Asszyria felé vezetett. Még Szargon uralkodása alatt jelenti az urartui helytartó, Szanherib, hogy a k i mmerok (gimirrai) folytonosan előrenyomulnak és a provinciát veszélyeztetik. Ez a nomadizáló népség finn-mongol törzsektől szorongattatva kénytelen volt dél-oroszországi lakhelyét elhagyni és kelet felé vonulni. Betörései, rabló expeditioi ellen az éjszaki tartományokat csak nagy nehezen lehetett megvédelmezni. 678 táján a vándorlók Asszyria közelébe jutottak. Aszarhaddon rémületet eléggé bizonyítja azon intézkedés, hogy 100 napos könyörgést rendelt el a veszedelem elhárítására

1). Majd összeszedte csapatait és a betolakodók ellen vonult. Sikerült is őket legyőznie, de azt még sem tudta elérni, hogy a kimmerek végleg eltávozzanak. Egyes törzsek megmaradtak a Halys völgyeiben gyakori lJ A király könyörgésének és rendeletének fordítása Hommelnéi, 722. old.