Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
136 Raffay Sándor. az Úr testvérének. De Epiphanius szerint ez az elnevezés csak propter coeducationem, non secundum naturam, sed per gratiam = nem a kegyelem ós nem a természeti összetartozás alapján, hanem az együtt nevekedés miatt illette őt meg. A többi testvér Joses, Simeon, Júdás, Mária és Salome. Hieronymus 1) még azt is megokolja, miért volt Józsefnek több felesége? Azért, mert Ábrahámnak is, Jákobnak is több volt. Munkája 218. oldalán az e. jegyzetben olvasom, hogy Hyppolitus szerint József első feleségét Saloménok, leányait pedig Mártának és Eszternek hívták. Más helyen 2) azt is mondja Hieronymus, hogy Józsefnek első felesége némelyek szerint Mária testvére volt. Ε tekintetben a legenda ingadozása igen nagy. De ez természetes, mert mihelyt elhagyja egy történet a valóság egyszerű talaját, ingoványba téved, melyből nincsen kivezető út. Mária szüzessége érdekében addig alakítgatták az evangéliomok egyszerű elbeszéléseit, mig az ellenmondásoknak egész serege keletkezett. S a legendáknak valamikép megérthetővé kellett tenniök azt is, mi az oka, hogy egy öreg, családos özvegy ember a még gyermek Máriát feleségül vette? S egyáltalán mi értelme volt József és Mária házasságának, ha a Megváltónak mégis szűztől kellett születnie? Miért nem választott hát Isten az ő céljainak eléréséhez leányt, miért jelölt ki egy fiatal asszonyt? Ezeket a kérdéseket már Ignatius, János apostol kortársa s Origenes szerint Péter apostolnak az antiochiai püspökségben utóda, továbbá Origenes maga és Hieronymus is felteszi és megfelel rájuk azzal, hogy csak igy nem vonhatták kétségbe a zsidók Jézus dávidi származását és csak így nem nevezhették Máriát paráznának, csak igy lehetett a sátánt megcsalni, a ki azt hitte, hogy Jézus is közönséges ember és csak igy tehettek szert Józsefben az egyptomi bujdosás idejére védelmezőre ós kalauzra. 8) Az eljegyzésről szóló tudósítások sok megfigyelésre méltó eltérést mutatnak. Abban azonban mind megegyeznek, hogy Máriát József a templomból vette magához, a hol 3 éves korától 12 (Ál-Máté szerint 14) eves koráig a papok körében a szentek-szentében nevelkedett. Különösen az ÁlMáté az, a mely ezt a dolgot kiélezi, azt a mondást adván a főpap szájába, hogy a jerusálemi templomban Salamon óta mindig voltak nevelőben királyoknak, prófétáknak és papoknak leányai. Jakab elbeszélése azonban még csak addig ') Opera. Tom. II. Pars. t. ρ. 227. Adv. Helvidium de perpetua virginitate b. Mariae c. 9. ") De viris illustribus c. 2. pag. 829. ") Origenes Opera omnia. V. 104. Homilia in Lucám VI. — Ignatius Epist. ad Epheseos. — Hieronymus, Comin. in Mtt. L. I. p. 12.
