Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Raffay Sándor: Jézus születése

132 Raffay Sándor. semmi alapja, mert tudvalévő dolog, hogy a zsidóknál csakis a Lévi törzséből származó férfiak láthatták el a papi teendőket, József pedig a Júda törzséből való volt s igy már csak e miatt sem lehetett pap. De nem lehetett azért sem, mert ugyanezen történet később maga is úgy tűnteti fel Józsefet, mint a ki a Júda törzséből való többi nőtlen emberrel mindenben teljeson egyenlő közönséges ember, a ki a papok rendelkezései alatt áll. József foglalkozásáról az iratok jóformán mind egyezően nyilatkoznak. Máté 13 5f

t. szerint ácsmester volt, a ki műhelyben dolgozott,

1) de a községben szerte is járt s egyes házaknál végezte a rábízott munkát

2), sőt elment idegenbe is, a hol aztán esetleg több évig is elmaradt és házakat is épített.

3) Munkaköre azonban nem terjedt túl az ács és bognár mesterség határain

4), úgy hogy mikor egy gazdag ember ágyat rendelt nála, elvétette a deszkák kiszabását, mert nem volt az ilyesféle munkákhoz szokva.

5) Tamás elbeszélésében (12. fej.) azt olvassuk, hogy József gazdálkodással is foglalkozott. Egy ízben a vetéshez Jézus is kiment ós az általa elvetett egyetlen szem búzából roppant nagy termés lett, a mit aztán aratáskor a szegények között osztott szét. Hippolytus szerint Justinus és gnostikus követői megerősítik Tamás ezen tudósítását, elbeszélvén, hogy Isten angyala, Baruch ép a mezőn a nyáj őrzése közben közölte Jézussal az isteni kijelentést és a messiási megbízást.

6) Hieronymusnál meg az is megvan, hogy József operarius, vagyis munkás, kézműves (napszámos ?) volt

7), a mi talán leginkább megegyezik József története 4. fejezetével, mely szerint műhelyben dolgozott. A mint József történetében olvassuk, József fiai Μ Hist. Jos. c. 4. abivit ad officinám, tibi exerceturars fabriiis lignaria. s) Evarig. Infantiao Arabicum c. 38. Josephus autem per totam urbem circunnens etc. 3) Protev. Jacobi c. 9. άηέρχυμαι oixoSou'aai τάς υίχοάομάς μον. c. 13. rjkStv 'Γωσήφ άπύ Ίων οϊκυόομώΐ' αττην. 4) Tamás elbeszélése 13. fejezete szerint csakis ekét és jármot készített, v. ö. Justinus Martyr, Dialógus cum Tryphone c. 88. — Opera quae exslant, omnia. Venetiis 1747. — Origenes contra Celsum I. 39. 28. II. 52. stb. Tertullianus, Opera. Venetiis 1744. De spectaculis. XXX. p. 85. c. v. ö. Apologeticus. XXI. b., p. 74. 5) A Tamás-féle legendákban Józsefet a megrendelés zavarba is hozza. ") Hippolytus, Refutatio omnium haeresium. Ree. Duncker et Sclmeidwin. Göttingae 1859. Lib. V. c. 26. p. 226—228. xal Ιλ9ών (ü Βαρονχ) ei; Ναζαρέτ ίί'ρί τϋν Ίηοονν νιοι* τον 'Ιυ>πτ]φ xal Μαρίας, βόαχοντα πρύβατα, παιδάυιον άνοιάίχαετές. ') Hieronymusnál ennek az adatnak Epist. ad Heliodorumban kellene előfordulnia, amint azt Tertullianus Opera p. 85. e. jegyzetében olvasom. De hiába kerestem, nem találtam rá. A Ileliodorushoz és Chromatiushoz irott levél különben az Ál-Máté.elejével azonos, de nem szószerint.