Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Lapszemle

Lapszemle. Zeitschrift f. d. ntl. Wissenschaft u. Kunde des Urchristentums. 1904. 1. szám. Preuschen E. (Darmstadt). Todesjahr und Todestag Jesu. Szerzőt a vizsgálódásra Achelisnek 1902 nov. 1-én a göttingeni tudományos akadémiában tartott e tárgyú felolvasása indította, a mely azóta nemcsak könyv alakban is megjelent, hanem bizonyos javításon is ment át. Nevezetesen Achelis a felolvasásában astronomiai alapon azt mutatta ki, hogy Pontius Pilátus 10 éves hivataloskodása alatt kétszer esett a péntek Nisan 14 illetve 15-re, még pedig 783-ban, vagyis Kr. u. 30-ban április 6=Nisan 14. péntek, s ez esetben a jánosi adat áll meg, hogy Jézus az ünnep előtt halt meg s igy a törvényes paschát meg nem ehette; 786-ban, vagyis Kr. u. 33-ban pedig április 3=Nisan 15 a péntek, mely esetben a synoptikusok adata áll meg, hogy Jézus a törvényes páscha vacsorát elköltötte. A Christliche Welt 1903 évi folyamában, a 327. és 882. oldalon azonban, miután előbb már a tudós világot bejárta Achelisnek a berlini csillagászati intézet által is hitelesített kiszámításának dicsó'sége, maga Achelis igazítja ki az előbbi adatokat oly módon, hogy 33-ban április 3-án a péntek Nisan 14-ére, 30-ban pedig április 7-én a péntek Nisan 15-ére esett. Schmiedel a Protestantische Monatshefte 1904. évi 9. számában Achelisnek ezt a tévedését gúnyos megjegyzésekkel tálalja föl és végül azt a következtetést vonja le, hogy Jézus születésének és halálának idejét lehetetlen pontosan kiszámítani. Schmiedel ezzel a negativ eredménynyel elégszik meg, Preuschen ellenben más adatok segítségével újra megindítja a számítás kísérletét. Abból a bizonyos tényből indul ki, hogy Jézus pénteken halt meg. Már most az az első nehézség, hogy mert Jézus a synoptikus evangéliumok szerint a törvényes páschát még elköltötte, s mert a páscha vacsorát a