Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Csiky Lajos: Az egységes liturgia kérdéséhez
Az egységes liturgia kérdéséhez. Magyar protestáns, közelebbről magyar evangélikus reformált egyházunkban egész irodalma fejlődött ki 1903 óta az egységes liturgia kérdésének. Nincs olyan nagyobb egyházi lapunk, mely több-kevesebb cikkben ne foglalkozott volna e kérdéssel. Egyházmegyék, egyházkerületek zöld asztalain megforgott ez ügy s fölkerült immár a konvent elé is, hogy lehetőleg megérlelve, a református egyház zsinata döntsön majd abban, juttassa azt valahogy dűlőre Valósággal érdemes dolog volna az, ha nevezett egyházunk az összes egyházi lapokban és jegyzőkönyvekben e kérdésről megjelent valamennyi munkálatot összegyűjtve kiadatná. Roppant halmaz lenne az s benne tömérdek ismétlésre találnánk. De csakis ezen az úton lennénk képesek teljes képben áttekinteni azt a rengeteg liturgiái összeviszszaságot, melynek útvesztőjéből az egységes liturgia felé akarunk kibontakozni De meg a kérdésről megjelent sok s részben igen értékes tanulmányban a legkülönbözőbb területekről összehordott történeti adattal, s ezek és a meglevő állapotok alapján számtalan, figyelemreméltó jó tanácscsal, az egységes liturgia alaki és tárgyi tervezetével találkozunk. Sokkal nagyobb ós nehezebb feladat mi nálunk egységes liturgiát állítani össze, mint ahogy azt egyesek képzelik. Avagy hát papíron összeállíthatja azt a zsinat, de a mi autonomikus elvekhez szokott s azt bizony nagyon gyakran félreértő egyházi életünkben vajh' mikor lép az aztán a maga teljességében életbe? Gyülekezeteink szeretik a megszokottat, s olyannyira nem szívesen térnek el attól, hogy valamely újat erőszakolni reájok sok esetben végzetes kísérlet lehet. Lelkészeinket is ugyan ki fogja ellenőrizni, hogy vájjon az új liturgiái formák és anyagok területén fognak-e mozogni, ha ezek nem tetszenek nekik, ha a régi gyepűk megbontására esetleg nem lennének hajlandók? Felsőbb egyházhatósági rendeletekkel mi nálunk — történeti példákkal tudnám igazolni — ilyen dolgokban igen kevésre lehet menni. Rendkívül tág köpeny az a mi autonómiánk, amely alatt sok szabadosság is elfér. Ε folyóirat t. szerkesztője szíves volt felszólítani engemet, hogy mint ilyen kérdésekkel szakszerűleg foglalkozó