Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jakab elbeszélése
Jakab elbeszélése. 155 S íme két küldött x) érkezett, akik azt mondták neki: — íme a te férjed Joákim jön az δ nyájaival. Mert az Úrnak angyala leszállott hozzá s azt mondá: „Joákim, Joákim, meghallgatta az Úr a te kérésedet, menj le innét, mert meglásd a te feleséged, Anna, foganni fog méhében." Joákim lement, pásztorait összehívta s mondá: — Hozzatok ide nekem tíz darab tiszta és ép bárányt s legyenek az én Uram Istenemé. Aztán hozzatok ide nekem tizenkét hízott borjút s legyenek a papoké meg a tanácsé. Száz bakot meg az egész népnek. S akkor megjött Joákim az δ nyájaival és Anna az ajtóban állott. Amint pedig megpillantotta a közelgő Joákimot, odafutott, nyakába borult, mondván: — Most már tudom, hogy az Úr Isten engem nagyon megáldott; mert lám, az özvegy nem özvegy többé, s a ki gyermektelen vagyok, foganni fogok. És Joákim az első napot otthon töltötte. 5. Másnap azután felhordta ajándékait, azt gondolva magában : Ha az Isten megkönyörült rajtam, megmondja azt nekem a pap homlokdísze. 2) Joákim meghozta áldozatát és 5. Joákim gondolkozása teljesen megfelel ama zsidó felfogásnak, hogy minden baj, szerencsétlenség, csapás, tehát a gyermektelenség is Isten büntetése, mint bűnért való megtorlás. Ezért kér és vár irgalmat. A bocsánatról s az ezzel összefüggő kegyelmi ajándékról, a gyermekről úgy akar bizonyságot szerezni, hogy megfigyeli a főpapnak (de nem bármely papnak) a homlokdíszét. Erről azt hitték, hogy elfedezi az áldozó r bűnösségét. Azért gondolja Joákim is, hogy ha bűnét az Úr el nem engedi, akkor azt valami jelben tudtára adja a homlokdíszen. így aztán teljesen érthető a megigazulás érzése. (Lk. 18 u) A gyermek születése közvetlenül ide van ugyan csatolva, de el is van ettől különítve a hónapok telésének kiemelésével. *) Az uyytXoi Svo nem jelenthet angyalt, mert akkor szerzőnk az 6 rendes άγγ. χνρίον-)&Χ használná, s mert a küldöttek, a kik Joákim emberei közül valók, maguk beszélnek az Ur angyalának megjelenéséről. 2) r'o πέταλον általában csak tábla, de itt azt a homlokdíszt jelenti, a melynek az elrendeléséről II. Mózes 28, 36 38-ban olvasunk: „Csinálj továbbá homlokdíszt tiszta aranyból és vésd rá, mint a pecsétre metszetnek: Szentség a Jehovának! És illeszd azt kékbibor fonalra s legyen 11*
