Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Pröhle Károly: A ker. hittan alapelvei és főtulajdonságai

A keresztyén hittan alapelvei és iotulajdons .ig .i i. 131 különböző egyének ós nemzedékek munkája folytán, külön­böző evangéliomi és nem evangéliomi, isteni ós emberi, akárhányszor önző hatalmak befolyásával, az ellentéteknek sokszor szenvedélyes küzdelme közepette alakultak, jöttek létre és jutottak érvényre; ós mégis ez a chaotikusnak lát­szó dogmatörténeti folyamat nem a különböző véleményeknek céltalan fel- és aláhullámzása, hanem valóságos fejlődés, mely a következetességnek, ós pedig nem csupán a dialektikai (Hegel-féle történetphilosophia), hanem a reális következetes­ségnek bélyegét viseli s eredményeiben — nagyjában — oly harmonikus egységet mutat, mely az igazság ama lelkének titkos vezetéséről tanúskodik. Ε belső egységnek felismerésére a keresztyén hittannak elkerülhetetlenül szüksége van, mert csak belső egységéből kifejtve tűnhetik ki a keresztyén tan­nak belső igazsága. A keresztyén hittan első feladata tehát az lesz: megkeresni, illetőleg megállapítani azt az egységes keresztyén elvet, melyből a dogmatörténeti fejlődés folyamán a keresztyén tan mintegy önmagát kifejtette, produkálta. Csak ha a keresztyén hittan sajátjává tette a keresztyén tannak ezt a productiv elvét, lesz képes a keresztyén tant elevenen reprodukálni. Csak ha világos belátása van a keresz­tyén tannak mélyen fekvő elvi alapjába, lesz képes a keresz­tyén tan épületét harmonikusan felépíteni. Anélkül, hogy ezt a következő hittani alapelvet itt előre megállapitanók, azt már itt ki kell fejeznünk, hogy ez az elv nem lehet valamely elvont (vallás) philosophiai eszme, hanem, hogy a megjelölt célra alkalmas legyen, a keresztyénség lényegéhez tartozó konkrét (anyagi) elvnek kell lennie, mely követeléssel annak akarjuk elejét venni, hogy a hittan abstrakt „keresz­tyén philosophiává" legyen, a mint ez a veszély a hegeli iskola körében kísértett. 1) Ettől a hittani alapelvtől nyeri a keresztyén hittan a maga egységét. Ha a keresztyén hittan ezt az egységes elvet a tárgy természetének és az emberi gondolkodás törvényeinek megfele­lően minden oldalról harmonikusan kifejti, létrejön a hittani rendszer, mely — mint a tagok különfólesége dacára is egysé­ges Organismus — méltán tart számot a „tudományos" jelzőre. Ily értelemben veszszük azt, hogy a keresztyén hittan­nak feladatává tesszük: a keresztyén hit tartalmát egységes tudományos rendszerben kifejteni. Ezt a feladatot rövidség kedvéért talán a hittan „rendszeres feladatának" nevezhetjük. Azonban a midőn a dogmatikus a keresztyén hit tar­talmát a hittani elvből vagy annak alapján rendszeresen ki­') Weisse : „Philosophische Dogmatik oder Philosophie des Christen­tums." 1855.

Next

/
Oldalképek
Tartalom