Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
Lapszemle
Lapszemle. 69 nem a birtokosok és vállalkozók, mint ilyenek idézték elő. hanem az, hogy a birtokosok és a vállalkozók éló'sdiek voltak és lehettek. A socialismus ez ethikai alapon a társadalom megújulásával jár együtt, s a keresztyén egyházzal azonos czélra s az állam eró'södésének érdekében munkálkodik. Mert mennél öntudatosabb, erősebb és szabadabb a munkásosztály, annál virágzóbb az ipar minden neme, a társadalmat fentartó foglalkozás minden ága s így az állam is annál erősebb. Azért az egyháznak kötelessége vezérszerepet vinnie, az államnak pedig segédkezet nyújtania a társadalmi átalakulás nagy munkájában. Első sorban persze arra kell törekednie, hogy az átalakulás nagyobb zavarok nélkül simán történjék, azután pedig positive is irányítania kell a társadalom új berendezkedését. Az evang. egyház kötelessége érdeklődni a nép iránt, emelni, nevelni azt szabadságra, beoltani a kötelességtudatot és kiemelni azt, hogy a munka nemcsak eszköz a jólét elérésére, vagy a puszta megélhetésre, hanem hogy annak önálló s így önmagában boldogító jelentősége van. Legfőkép azonban az istenes életfelfogás, a vallásos öntudat újraébresztése az elsó' teendő'. Közli Raffay Sándor. The Expositor (Sixth Series) No. XXXVII. 1903. januári szám. Az első közlemény George Adam Smith nagyobb czikksorozatának kezdete Jeruzsálem történetéről és topographiájáról. A szerző e czikkeivel a Szent Föld történeti földrajzáról írt nagyobb művéhez ad kiegészítő és felvilágosító részlettanulmányokat; ezúttal .Jeruzsálem városának általános látképét rajzolja meg. A második közleményt nő írta, a folyóirat buzgó munkatársa Julia Wedgivood ; James Martineau kitünó' angol theologus és philosophusról közöl, Martineau életrajzának és levelezése gyűjteményének megjelenése alkalmából, személyes visszaemlékezéseket Egykori tanítójának különösen heterodoxiáját, az orthodoxiával szemben elfoglalt álláspontját, fejtegeti; czikkéuek ránk nézve legérdekesebb része az eleje, melyben az Angolországban a mult század első felében dívott orthodoxiát bírálja. S. R. Driver oxfordi tanár profétafordításaiból Jeremiás 4 3—4, 3 0-ig terjedő része következik ezután bó' jegyzetekkel. A füzetnek ránk nézve legérdekesebb közleménye R. H. Charles dublini egyetemi tanárnak 1902. október 26-ikán az egyetem eló'tt tartott beszéde, mely alapszövegül a Héber levél 10, 3 1-ik versét vette. Tárgya a jövendő életben való hit keletkezése és fejlődése lzráelben. A beszéd formailag is kiváló munka; ritka világos gondolatmenetben, erős logikával, egyszerű hangon s mégsem emelkedettség nélkül fejtegeti tárgyát.
