Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Péter evangéliuma. Rafiay Sándortól

Péter evangéliuma. 59 legnagyobb bűnben vagyunk vétkesek, mintha a zsidó nép kezeibe esünk és megköveznek". Megparancsolta hát Pilatus a századosnak és a katonáknak, hogy semmit se szóljanak. 20. Vasárnap reggel pedig a magdalai Mária, az Úrnak tanítványa — aki félve a haragtól lángoló zsidóktól, nem végezhette el az Úrnak sírjánál azt, a mit az asszonyok az ő halottaiknak és szeretteiknek végezni szoktak — magához véve a barátnó'it, kiment a sírhoz, a hol el volt temetve. És féltek, nehogy meglássák őket a zsidók. És azt mondották: „Ha azon a napon nem sírhattunk és jajgathattunk is, a melyen megfeszíttetett, legalább most a sírjánál tegyük azt. De vájjon ki fogja nekünk a sír szájára tett követ elhengeríteni, hogy bemenve melléje üljünk és a szükségeseket elvégezzük? Mert nagy volt a kő és féltünk, nehogy valaki meglásson. És ha nem bírunk vele, legalább odatehessük az ajtóra azokat, a miket az ő emlékezetére hoztunk. Sírjunk és jajgassunk, míg csak haza nem megyünk". 21. És a mint odaértek, a sírt nyitva találták és odamenve belenéztek és a sír közepén láttak ülni egy fényes ruhába öltözött szép ifjút, a ki azt mondotta nekik: „Miért jöttetek? Kit kerestek? Csak nem azt a megfeszítettet? Feltámadott és elment. Ha pedig nem hiszitek, tekintsetek be és lássátok meg a helyet, a hol feküdt, hogy nincs itt. Mert feltámadt és elment oda, a honnét küldetett". Akkor az asszonyok megijedve elfutottak. fordítva van elbeszélve a dolog. Csak abban egyezik amazzal, hogy itt is a zsidók igyekeznek eltitkolni a feltámadást. De itt a szemtanúk hallgatása hatósági rendeletre történik. 20. A kanonikus tudósítások pótlásának tekinthető az egész eddigi elbeszélés. Most azonos vágásba térnek ugyan, de egészen más a jellemük. János evangéliumának felel meg a magdalai Mária szereplése, de Lukácsénak a barátnők csatlakozása. Hogy eddig meg sem sirathatták a hivei Jánost, az ellenkezik a 13. pontban mondottakkal. A kanonikus tudósítás szerint balzsamozás végett mentek az asszonyok a sírhoz. Itt valami olyan dolgot vittek, a mit a sírra is le lehetett tenni az elhalt emlékére. Nagyon érdekes itt a perfectum többes első személyének váratlan használata φοβούμεθα. Az bizonyos, hogy Péter nem volt akkor jelen, tehát nem ő beszél itt. Mi lehet e változás oka, nem tudjuk, de annál különösebbnek kell találnunk, mert a μέγας γαρ >v υ λίθος direct beszédben merőben értelmetlen. 21. Az angyal beszéde a kanonikus tudósítások egyes részleteinek összegezése. Az utolsó mondata János ev. gondolatait fejezi ki, míg a meg-