Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Lapszemle

Lapszemle. 357 ismus szolgálatában áll. Az atbeismns a természettudományok nyomán keletkezett, amennyiben a természet rendjét tették az Isten helyéie. Az atheismus Francziaországbau politikai, Angolországban gazdasági téren igyekezett teljes uralomra jutni, de mindkét helyen ad absurdum túlzásokba merült s így korlátok közé szorult. Ma Németországot veszélyezteti a kettős irányból táplálkozó atheismus. Az egyháznak a feladata erkölcsi megújhodást teremteni. A politikai téren sok e tekintetben a teendő. De sokkalta fontosabb a tudományos atheismus legyőzése. Az atheismus elzárja a valláshoz vezető utat. Ε tekintetben a bölcsészet lehet az egyház leghasznosabb fegyvertársa. Mert a szellemi életet a természeti létből levezetni sohasem lehet, s Isten nélkül a világnak nincsen czélja. Mester nélkül nincs alkotás. Es az alkotásban ható változatlan rend és törvényszeiűség csak annál inkább kell, hogy az alkotóhoz, Istenhez vezessen bennünket. Az atheismus, mely a másodrendűt, a termesznti törvényszerűségét teszi az első rendű, az Isten helyére, a képzelhető legnagyobb ostobaság. Hogy az egyház tehetetlen az atheismussal szemben, annak oka az, mert ő sem képes igazán az első helyre tenni az Istent, hanem eléje helyezi az is a másodrendű dolgokat: papságot, misét, igét, szentségeket. Ez az oka, hogy az „egy hit" helyett olyan sok hit van, melyek mindegyike bizonyos szentségek köré csoportosul. Ezakatholicismus hatása még az evangélium egyházában is. Mert a katholicismus felfogása szerint az Isten közvetlenül senki lelkében seat él és hat hanem a papság, meg a kegyeimeszközök által működik. Az egyházak így emberi eszközökkel harczolnak az emberi tévedések ellen, s igy akaratlanul is atheistikus színezetük van. Ezért nem képesek az atheismus ellen sikeresen harczolni Az első feladat tehát, hogy maga az egyház legyen merőben és igazán theistikus. Az evang. egyháznak minden tagját úgy kell nevelni, hogy az át legyen hatva aiinak a tudatától hogy a mi egyházunk alapja nem a theologusok által alkotott tantételekben, hanem egyedül csak a Jézus személyében valósalt istespi kinyilatkoztatásban gyökerezik. Minden evang. gyermek lelkébe bele kell oltani azt a meggyőződést, hogy a megváltás és az isteni ítélet nem a múltnak és a jövendőnek, hanem a jelennek az isteni ténye. így lesz komolylyá a theistikus hit. Javasolja még azt is, hogy az egyes gyülekezeteket körökre kell beosztani s azok gondozására külön presbytereket állítani, a kik a fiúkat és lányokat külön-külön szemmel tartják, csoportosítják s a keresztyén hitben és az egyház tönténetének ismeretében hetenként oktatják. Az ezen csoportokban szorgalmasaknak és buzgóknak bizonyult ifjak aztán pár év múlva második confirmatió alá kerülnének, a mely aztán igazán érett egyháztagokká képesítené őket. — A czikk sok megszívlelésre méltó s igaz gondolatot vet felszínre. 3. szám. Sulze E. (Dresden). Die religiöse Auffassung des heiligen Abendmahles. Az előző czikk párhuzamosa. Gondolatai azonosak,