Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Péter Jelenése. Raffay Sándortól

Péter Jelenése. 355 rajzolja pedig a mennyet és a poklot oly érzéki módon, a mint az a keresztyén vallás természetével meg sem egyeztethető. A túlvilágnak ez érzéki képzete a zsidók gondolatvilágától nem idegen. János Jelenései, Henoh könyve, a zsidó Sybillák hasonló színezést használnak. A Péter Jelenése is ugyanezen szellem terméke. A mennyország és a pokol rajzának alapjául Jézus ide­vonatkozó kijelentései szolgálhattak. A mennyorságot ő is fényes, dicső, boldog országnak, a poklot pedig ő is a gyötrelem és fog­csikorgatás kínos helyének mondotta. A Péter Jelenése most már ezt színezte ki a felhevült képzelet segítségével. Minthogy ezt az iratot már a második században is ismerik, és minthogy Eusebius bizonysága szerint egy színvonalon állott Barnabas levelével, Hermas Pásztorával, sőt Nikephorus szerint János Jelenéseivel is, s igy valóságos apokryphus irat volt, el kell fogadnunk, hogy igen korán keletkezett. De Pétertől csakúgy nem származhatott, mint a neve alatt lévő evangélium. Mégis e kettőt egy kéz munkájának tartani aligha lehet. A mi az iratnak az újszövetségi iratokhoz való viszonyát illeti, ellenkező állítás daczára is könnyen megállapíthatjuk, hogy rokonságot egyikkel sem mutat. Krüger és Weinel ugyan fel­tűnőnek tartja e munkának a II. Péterrel való rokonságát, de közelebbi vizsgálat után kiderül, hogy ennek az állításnak nincsen positiv alapja. Hogy egyes szavak s kifejezések egyeznek, ez még nem igazolja a rokonságot. Azt kell tehát mondanunk, hogy a Péter Jelenése az őskeresztyénség irodalmi munkásságának egy igen érdekes jellemző önálló terméke, a melynek a mai kanonikus iratokkal semmiféle rokonsága nincsen. Raffay Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom